Új hónap, új időszámítás :)

Sziasztok! :) Hűű, idejét sem tudom már, mikor írtam már Nektek utoljára, amiért elnézést kérek... De mióta el kezdtem dolgozni, alig van egy kis időm, de erről majd később mesélnék. Ahogy a címben is írtam, új hónap van, új időszámítással. Elérkezett április vagy más néven Szent György hava, ami szeszélyességéről ismert. Nos, sajnos ezt most nem tapasztalhatjuk meg, mert változatlanul rossz idő van, szóval nem nevezhetnénk kiszámíthatatlannak az időjárást, sajnos. Pedig az emberek lelkére már nagyon ráférne egy kis tavasz. Olyan jól esne már egy kis napsütés, egy kis meleg, egy kis jó idő, hogy végre ne azt a nagy téli kabátot kelljen felvenni reggelente... :( És amitől még nagyon ki vagyok borulva, ez a rengeteg csapadék! De gondolom ezzel nem csak én vagyok így. Ettől a szomorú időtől az ember kedve is szomorú lesz. Na de mielőtt bedepiznénk teljesen, örülni kell a jó dolgoknak, mert az életet azok teszik széppé. Emlékeztek, egyszer már írtam: ha képesek vagyunk örülni a legkisebb dolgoknak, akkor mindig érhet bennünket jó dolog és meglepetés. A bejegyzés címében azt írtam: új időszámítás. Nos, ezt nem feltétlenül a nyári időszámítás bevezetésére illetve az óraállításra értettem, hanem alapvetően az életemre. Úgy érzem, hogy ez az április - ha nem is sorsfordító -, de mindenképpen új korszakot hoz az életembe. Egyrészt annak nagyon örülök, hogy végre lett munkám, még ha ezáltal jóval kevesebb időm marad mindenre, másrészt tényleg érzem magamon is és a környezetemen is a változást. Ha pedig hiszünk abba, hogy a dolgok megváltozhatnak, hogy képesek vagyunk megváltoztatni az életünket, akkor sikerülni is fog. Nem alkalmazom a vonzás törvényét (legalábbis tudatosan nem), de tényleg igaz az, hogy bármit elérhetsz, ha hiszel benne és eldöntöd, hogy megvalósítod. Gondoljatok csak bele, ez az alapja a sok sikeres fogyási történetnek, elég, ha csak az én példámat vesszük. Hittem abban, hogy elérhetem a kitűzött a célt. És kitartottam az elhatározásom mellett. Ez is rendkívül fontos. Ha eldöntöttük, amit szeretnénk, akkor ragaszkodjunk hozzá foggal-körömmel, mert az elért eredmény csakis a mi érdemünk és azt senki nem veheti el tőlünk! Mellé pedig önbizalom és magabiztosság jár "ajándékba". Milyen nagyszerűen és egyszerűen hangzik, nem igaz? De az a baj, hogy felismerni azt a helyzetet, hogy változtatnunk kell, mert szükségünk van arra, hogy más legyen az életünk, az egyik legnehezebb dolog. De megéri! Na de elég is a lelki fröccsből, most mesélnék inkább kicsit a munkáról. Elég megterhelő a korán kelés, egyrészt mert nagyon elszoktam tőle, másrészt nem keltem még sosem ilyen korán. Jelenleg úgy néznek ki a napjaim, hogy reggel negyed 6kor felkelek, elindulok a munkába (8-fél 5ig van a munkaidő) és este 7re hazaesek. Gyakorlatilag semmire nem marad időm, kondiba nem is tudom, hogy fogok járni, szerintem azt elfelejthetem egy időre. A munkatársak nagyon aranyosak és segítőkészek, mindenki mosolyog rám és szerencsére az ügyfelek is kedvesen bánnak velem. Már felvettem néhány telefont is, de leginkább németről fordítottam magyarra. Nagyjából ennyit csináltam eddig, de több fontos feladat is a hatásköröm alá fog tartozni, aminek a megtanulása remélem, nem fognak problémát okozni. Természetesen a fogyókúrát továbbra sem adtam fel, és nem áll szándékomban abbahagyni. Oké, a húsvét kicsit bezavart a sütikkel meg a kajákkal, de próbáltam nem sokat enni belőlük. Folytatom a Rubint Rékás tornát, heti 4x igyekszem megcsinálni és tartom a diétát. Hétfőn fogok mérlegre állni, kíváncsi vagyok az eredményre... Nagyon közeledik az osztálytalálkozó időpontja és szeretnék majd az első fizumból pár jó ruhát is venni! Addig is folytatom és kitartást Nektek is!

Így voltam dolgozni az első munkanapomon. :)