Sziasztook! :)

Sziasztok Kedves hűséges Blogolvasóim! :) Ne haragudjatok rám, amiért tegnap nem jelentkeztem, de megvan a magyarázata. Nyugodjatok meg, nem történt semmi rossz, csupán kint aludtam a barátnőmnél, Évinél Baracson. Annyit nevettünk, hogy én már majdnem sírtam, de komolyan! Régen éreztem ilyen jól magam. Érdekes, hogy nekünk mindig sikerül valahogy annyit nevetnünk, hogy a végén már a könnyeink potyognak! És ennek úgy örülök, mert ez azt jelenti, hogy tényleg nagyon jó barátnők vagyunk, kellőképpen lököttek, de azért értelmesek is. :) Szóval előre meg volt beszélve, hogy kint alszok nála és beszélgetünk meg a szokásos: hülyéskedünk. Előtte azért elmentünk kondiba is, hogy alaposan kifárasszuk magunkat és még pihentebbek legyünk. Hát, azt hiszem ez sikerült, mert a hazautat végigvihogtuk és tuti, hogy olyan hülyének néztek minket, mint még soha, de nem érdekelt. :D Szóval a tegnapi kondiban is próbáltam ügyeskedni, az edzettségi szintemnek megfelelően teljesíteni, ami tegnap a következőket jelentette:
20 perc ellipszis trénes (250 kcal elégetésének felel meg)
fenék és combizmok erősítése
100 db hasprés
15 perc taposózás
A folyadékbevitelem kb. 1,5 l körül alakult és az étkezésemre is próbáltam figyelni, természetesen. Szerintem megmaradtam a megszokott 500-600 kcal szintjén. Kezdem teljesen megszokni ezt a szintet, ha valami tartalmasabbat eszem, két-három falat után már úgy érzem, eltelítődök. Képzeljétek, mit álmodtam: tésztát ettem, az pedig tudvalevő, hogy minden fogyókúrázó ellensége. És még álmomban is annyira bűntudatom volt és miután felébredtem, annyira örültem, hogy csak álmodtam! :D A mai napom pedig vidéken kezdődött, mivel Éviéknél aludtam ugye. Koránkelés, rohanás a buszra, ismételt röhögőgörcs és úgy néztem ki, mint egy zombi. Fizikai fájdalmat okozott volna, ha a Pesten tartó buszút alatt nem aludhatok. Mellém ült egy aranyos srác és nem tudom, hogy csak bebeszélem-e magamnak vagy már mindenkiben a potenciális jelöltet látom, de mintha kontaktust akart volna teremteni. Csakhogy én meg elaludtam, de olyan kegyetlen módon, hogy buszon még ilyen jót nem aludtam! :D Aztán mikor leszálltunk a buszról, olyan aranyosan elköszönt, szép napot kívánt meg minden... Kár, hogy nem volt magasabb... :P Na jó, elég a pasikból. Jaj képzeljétek, nem is mondtam: leadtam a szakdogámat! Tessék éljenezni és hullámozni! :D Már csak abban reménykedem, hogy jó jegyet kapok rá. De térjünk vissza a mai naphoz. Rengeteg munka volt és a gépem állandóan lefagyott, úgyhogy nem nagyon jutottam egyről a kettőre, de azért igyekeztem. Amennyit tudtam, annyit megcsináltam. Aztán fél 3kor indultam haza, mert várt a kondi!!! Nem jöttem haza, hanem egyből beugrottam és letudtam a mai adagomat. Főleg azért, mert szerintem legközelebb majd csak hétfőn tudok menni, az meg még elég messze van. Szóval a mai napi adagom nagyban hasonlított a tegnapihoz, de azért leírnám:
20 perc ellipszis tréner (kezdem megszeretni, mert igen alaposan megizzaszt) :P
comb és fenékizom erősítő gyakorlatok
100 db hasprés
30 perc gyors gyaloglás (250 kcal elégetésének felel meg)
A mai folyadékbevitelem most járhat a 1,5 l-nél megközelítőleg és szerintem ezt mindjárt megfejelem egy fél literes teával, szóval nagyon jó leszek ma. A kajám viszont szörnyen alakult, jó lenne, ha erre jobban tudnék figyelni a későbbiek során, ezt magamnak szánom figyelmeztetésnek. Ezt ettem ma:
Reggeli: Kakós győri édes Jóreggelt!
Ebéd: Joghurtos Győri édes Jóreggelt! szendvics
Vacsi: Abonett sadwich
Lássuk be, ez nem meríti ki a változatos táplálkozás fogalmát, de igyekszem holnap tudatosabban enni. Szóval ma lehet, hogy még az 500 kcal-t sem léptem át, főleg a kondival. Holnap találkozom a volt csoporttársammal elvileg, ha megint közbe nem jön valami, de remélem, végre nyélbe tudjuk ütni a találkát. Húú, nem is tudom, mit mondjak még. Talán csak annyit, hogy a következő méredzkedés várható időpontja december 7.-e, a karácsonyi céges buli napja. Remélem, addigra lemegyek 80 kg alá, én mindent meg fogok tenni ennek érdekében. Bár most egy kicsit megijedtem, hogy megáll a fogyás. Félek, hogy akkor elkedvetlenedek és olyan érzések környékeznek majd meg, hogy feladom. De nem teszem meg, akkor lesz a leginkább szükségem a támogatásokra! Még van rajtam kb. 20 kg-nyi felesleg, de már így is sokkal könnyebbnek és lazábbnak érzem magam. Az meg külön öröm, hogy a régi ruháim is szép lassan kezdenek feljönni rám. Kitartást Nektek és vigyázzatok magatokra! :)