Vasárnapi pillanatok :)

Sziasztok! Elnézéseteket kérem, hogy megint csak nem jelentkeztem jó pár napig, de az előző írásomban már leírtam, miért is maradtam távol ilyen sokáig. Pénteken Pesten aludtam az egyik kolléganőmnél és egy percem sem volt, hogy firkanthassak Nektek, meg hogy nézett volna ki, hogy befoglalom a gépüket fél órára! :D Szombaton pedig ahogy említettem, csapatépítő tréningen voltam Hollókőn, amit a munkahelyem szervezett. Mondanom sem kell, hogy remekül éreztem magam és annyit nevettem, hogy a végén majdnem úgy maradt a szám! Különböző feladatokat kellett megoldanunk, mint például kvíz, kecskefejés, vasvilla beleállítás a szalmabálába, mutogatás, diótörés, ördöglakat... Szóval nem unatkoztunk. És utána jött a fenséges ebéd, ami nem volt más, mint kemencében sült csirkecomb vele sült krumplival illetve savanyúság gyanánt káposzta, a desszert pedig meggyes-mákos és túros rétes. Mivel ilyen alkalom csak egyszer van az évben, ettem mindenből egy keveset és persze illetlenség lett volna visszautasítani ezeket a finom fogásokat. Készült rengeteg kép is, mind látszik rajta, mennyire jól éreztük magunkat. :) Este fél 10-re értem haza, szóval nem volt már erőm semmihez, csak ahhoz, hogy gyors élménybeszámolót tartsak itthon, elintézzek pár dolgot, aztán dőltem is az ágyba. A mai napon pedig csak pihentem, mivel tegnap eléggé elfáradtam és holnap már ismét munka. Ráadásul 6 napos munkahét lesz, ami miatt egy cseppet szomorú vagyok, mert így megint nem tudom majd rendesek kipihenni magam. Ráadásul az egyetemen is intéznem kellene a dolgaimat, nehogy lemaradjak valamiről, mert azt nem szeretném. A karácsonyi buliig is egyre kevesebbet kell aludni, amiatt is nagy lázban égünk, szóval annyi minden lesz ebben a decemberi hónapban, hogy csak győzzem túlélni. A napjaim is alaposan be vannak táblázva: ma kondi, holnap barinőzés, aztán megint kondi, aztán tali egy sráccal... Szóval azt se tudom, hova kapjak, de nem bánom, hogy ilyen mozgalmasan alakul most az életem. :) És a legjobbat még nem is mondtam: pénteken méredzkedtem és nem találjátok ki, hány kg vagyok! Oké tudom, még nem volt itt az ideje, de kíváncsi voltam. :$ Szóval a mérleg 79,3 kg-t mutatott alattam, ami azt jelenti, hogy végre sikerült lemennem 80 kg alá és a fogyókúra kezdete óta több, mint 8 kg-t fogytam! Azt hiszem, ez elég nagy teljesítmény. :) A barátnőm, Évi meg is dicsért és elismerését fejezte ki, hogy milyen ügyi vagyok! Jaj, úgy szeretem! :) Na a lényeg, hogy továbbra is így folytatom tovább, mert tudom, hogy a kemény munkának megvan az eredménye. Én is érzem a kisebb nadrágomon, hogy egyre jobb rám és egyre jobban áll. Persze még nagyon sokat kell dolgoznom, hogy elérjem a kívánt alakot és bombaformám legyen, de a legjobb úton haladok és ettől tök jól érzem magam! Remélem, Ti is hasonló eredményekkel büszkélkedtek és hasonlóan jól alakul az életetek! A sikeres recept: önbizalom és kitartás! Ha ez megvan, bármit elérhettek és azt senki nem veheti el tőletek!