Éljen augusztus 20.!

Sziasztok! Ahogyan ígértem, ismét itt vagyok és megörvendeztetlek Titeket egy újabb bejegyzéssel! ;) Külön üdvözletemet küldöm drága Barátnőmnek, Enikőnek, aki a végsőkig támogat a fogyókúra-projektben és mindig mellettem áll, amiért nagyon hálás vagyok neki és nem győzöm elégszer megköszönni, hogy a barátnője lehetek! <3 Milyen érdekes, hogy a gimiben osztálytársak voltunk, és habár ott is nagyon jó viszonyban álltunk egymással, mégis most, pár évvel az érettségi után fordult komolyabbra a barátságunk. :) Szóval soha nem tudhatjuk, hogy mikor és miért találkozunk újra valakivel, mikor változik az életünk. Tény, hogy a változást csak mi magunk tudjuk bevonzani az életünkbe, aminek a legfontosabb és első alapköve, hogy merjünk változtatni és higgyünk is benne! Higgyünk a sikerében, bízzunk magunkban! Tartsátok ezt Ti is szem előtt! :)
Na de most rátérnék arra, hogyan is telt a tegnapi és a mai napom. Sajnos ezen a két napon dolgoznom kellett - az ünnep és a munkaszüneti nap ellenére. Viszont túlóraként megfizetik, ami azért annyira nem rossz. :) A tegnapi nap munkával telt, majd miután hazaértem, egyből lelátogattam a kondiba, mert fontosnak tartom, hogy minden alkalmat megragadjak a mozgásra. Azt hittem, hogy kevesebben lesznek, tekintve, hogy munkaszüneti nap van, de ebben a kondiban - mivel elég kedvező a nyitva tartása - mindig van valaki. Így én is elkezdtem a programomat, ami a következőkből állt:
27 perc taposás (300 kcal)
erősítés láb-, far- és mellizomra
30 perc bicikli (250 kcal)
100 hasprés
A fent leírt edzéssel kb. 600 kcal-t égettem el, amire szükség is volt, mivel tegnap picit több tápértéket sikerült bevinnem (kb. 1200 kcal-t, ha jól számoltam). Ma viszont már figyelmesebb voltam és sikerült kb. 700-800 kcal környékén tartani a kalóriamennyiséget. Ám ma nem is voltam kondiban, mert kicsit megfájdult a térdem, így úgy döntöttem, kicsit pihentetem. De a következő napokban már nem tarthat vissza semmi és senki sem! :) Most megyek is, ez elég rövidke bejegyzés lett, de kicsit fáradt vagyok és holnap ismét munka. Holnap vagy valamelyik nap bővebb tájékoztatást adok Nektek az engem ért eseményekről! ;)

Augusztális :)

Sziasztok! :) Ahogy ígértem, megpróbálok kicsit gyakrabban életjelet adni magamról és tudósítani a velem történt eseményekről. Hát most újra jelentkezem! ;) Legutóbb két napja írtam Nektek, akkor kicsit bővebben kifejtettem, hogy ismét el kezdtem az edzést, ami nagyon jó hatással van már most - pár alkalom elteltével - is rám, szóval bizton állíthatom, hogy nem fogom újra abbahagyni és a cél az, hogy minél hamarabb a legjobb formába lendüljek ismét, amiért mindent meg fogok tenni! Csak elhatározás kérdése, ezt ne feledjétek el! Továbbá az a a mondás is nagyon igaz, hogy minden fejben dől el! Higgyetek a változás képességében, és akkor átalakul az egész életetek. Tegyétek fel Magatoknak nyugodtan azt a kérdést, amivel én is kezdtem még az egész életmódváltást októberben: "Ha másnak sikerült, nekem miért ne sikerülne?" Ha tudatosítjuk magunkban azt, mit akarunk elérni, akkor tényleg sikerülni fog, nem állhat semmi az utunkba! Szóval csak pozitívan, optimistán kell az élethez és a dolgokhoz állni, ez a kulcsa egyébként a boldogság és a belső harmónia megtalálásának is. Hiszen - ha magunkkal elégedettek vagyunk -, ha a világra is pozitívan tekintünk, csupa jó kedvet és pozitív gondolatokat sugárzunk magunkból, az visszatalál hozzánk és ezáltal bevonzzuk az életünkbe a JÓT! ;) Valamelyik nap éppen egy kis számvetést végeztem az elmúlt évemről, és azt állapítottam meg, hogy 23 évem alatt még nem volt ennél sikeresebb és jobb évem, mint a 2013-as! Pedig korábban olyan rossz dolog történt velem, hogy azt hittem, vége a világnak. Pedig csak most kezdődött igazán és én is most kezdtem el igazán élni. A minap, mikor a kondiban edzettem, kitaláltam egy új szlogent vagy mottót, ha jobban tetszik, ami akár a blog címe is lehetne: "Válassz edzésmódot, válts életmódot!" Szerintem nagyon kis frappáns, de várom a visszajelzéseteket, Nektek hogy tetszik! :) Remélem, jól telik a hétvégétek, pihentek, relaxáltok, néha egy kicsit mozogtok is vagy éppen valamelyik koncerten csápoltok az első sorban! :) Ne vonjatok meg Magatoktól semmi jót, éljetek a mának, élvezzétek az életet! Nos, mielőtt megint elvinném a bejegyzést egy kicsit filozófikusabb irányba, inkább leírnám, nekem hogyan telt ez a két napom. Tegnap egy kis séta keretében ettem egy fagyit, szóval egy kis részét lemozogtam, meg amúgy is meleg volt, így jól esett egy kis hűsítő... :) De igyekeztem többet nem bűnözni a hétvégén, amit végülis sikerült elég jól betartanom. Ma pedig ismét lelátogattam a kondiba Enikővel, akivel ismét adtunk a kalóriáknak és alaposan megmozgattuk magunkat! Ez úton is üdvözlöm innen és köszönöm Neki az élményt! ;) Leírnám Nektek, pontosan mivel is telt a lent töltött közel két óra:
20 perc taposás (215 kcal)
láb- és farizom erősítése (15 - 20 kg-val, átlagos ismétlés szám: 15-20)
mellizom erősítése (50x15 kg; 10x20kg)
hátizom erősítése (20x15 kg)
25 perc bicikli (215 kcal)
100 db hasprés
Szeretnék majd több súlyzós edzést is végezni, de még mindig a fenekem, a csípőm és a combom a legkritikusabb pontjai a testemnek, sőt most már a hasamat is ide sorolnám... :/ Na de nem keseredünk el, mert kitartó munkával ismét jól fogunk kinézni! ;) Megméredzkedni majd csak szeptember első hetében szeretnék, mert idő kell, míg újra beindul a fogyásom, és nem szeretném, ha nagy csalódás érne. Tudom, jó munkához idő kell, szóval csak türelem, erre intelek Titeket is! :) Na és nagyon kellemes pihenést kívánok Nektek erre a maradék két napra! ;)

Hétvégi lazítás... :)

Sziasztok! Most egy kicsit kevesebb idő telt el azóta, mióta utoljára jelentkeztem és írtam Nektek. De hisz megígértem, hogy próbálok aktívabb lenni, de sajnos úgy tűnik, a bejegyzések egyelőre csak hétvégére korlátozódnak, ugyanis hét közben már képtelen vagyok értelmes gondolatokkal megtölteni az oldalt, de azért nagyon fogok igyekezni. Imígyen akkor nézzünk egy kis összegzést, ami a hetet illeti. Mint azt már említettem, újra elkezdek majd edzeni, mert az utóbbi időben nagyon elszaladt velem a ló, amit meglehetősen szégyellek magam miatt is, de főleg Miattatok. Úgy érzem, annyi erőt és inspirációt tudtam adni Nektek, hogy nézne most ki, ha leengednék, mint egy lufi? Hát azt már nem! Éppen ezért határoztam el, hogy a hét elejétől ismét megváltom az egyik kondiba a bérletemet és aktív testmozgásba kezdek, ami az étkezésre is igaz: tudatosan és egészségesen fogok táplálkozni, mivel csak így van értelme az életmódváltásnak. És amit én egyszer a fejembe veszek... :D Lényeg a lényeg, hétfőn tényleg megvettem a bérletemet a Campus klub-ban és kezdődhetett is az edzés. Nos, nem mondom azt, hogy könnyű volt, mert elég sok időt hagytam ki és újra hozzá kell szoknom az intenzív mozgáshoz, de szerintem alapvetően még nem tunyultam el annyira. Most péntek van és örömmel jelenthetem be, hogy a héten már 3x voltam lent a kondiban és egyszer megcsináltam itthon Rubint Réka egyik 20 perces blokkját is! Szóval szerintem ez kezdetnek nem rossz és mellette a kaját is próbálom tartani, bár azt figyeltem meg, hogy ez most nehezebben megy, mint anno. Persze, akkor azért volt könnyebb, mert eleve nem is volt étvágyam, mert a kedvem is rossz volt és nem éreztem jól magam. De úrrá leszek az éhségen, mert a cél fontosabb! Szóval most elmesélném nagyvonalakban, hogyan is telik egy-egy alkalom lent a kondiban. Eddig minden esetben - kivétel nélkül - a következőket hajtottam végre:
- átlagosan 20-30 perc gyors tempójú gyaloglás
- szerdán 32 perc taposás
- biciklizés, aminek folyamatosan növelem az idejét, hogy minél jobban bírjam később, ma már pl. kb. 11 km-nyi távot tekertem le 30 perc alatt
- 100 hasprés
- némi erősítés
Arra mindig figyelek, hogy az elégetett kalóriamennyiség átlagosan 400-600 kcal között mozogjon, ha ez megvan, akkor már teljesen elégedett vagyok a teljesítményemmel. A mai edzés pedig kifejezett jó volt, mert végre sikerült összeegyeztetnünk egy közös tréninget az egyik legjobb barátnőmmel, Enikővel, akivel nagyon jót beszélgettünk, edzettünk és rengeteg tervet kovácsoltunk arra az időre, ha már én is pesti leszek. Ugyanis képzeljétek, ma derültek ki, hova vettek fel koliba és örömmel jelentem be, hogy sikerült bekerülnöm arra a helyre, ahova nagyon szerettem volna. Annyit kell tudni erről a kollégiumról, hogy az ELTE legnagyobb kolija, itt lakik a legtöbb ember és itt van a legtöbb program és lehetőség, legyen szó akár sportról vagy bármiről. Szóval teljesen nekem való! Remélem, hamar összebarátkozom az emberekkel, bevágódom a vezetőknél is, egyszóval minden klappolni fog. De a hét itt még nem ér véget, hátra van a hétvége, amit pihenéssel és természetesen edzéssel töltök majd! Enikővel megbeszéltük, hogy vasárnap is lelátogatunk a kondiba. Én megint olyan motiváltnak és határozottnak érzem magam, hihetetlen, hogy pár alkalom is hogy fel tudja dobni az ember közérzetét és mennyi számít a hangulatának alakulásában! Pihenjetek Ti is, töltsétek hasznosan, de pihenéssel ezt a gyönyörű, hosszú hétvégét és vigyázzatok magatokra! Sajnos én dolgozom hétfőn és kedden, de annyi baj legyen, majd idős koromban pihenek eleget, nem? Jók legyetek és igyekszem írni! Kitartás és szép hétvégét! :)  

Kétségbeesve keresem Susant!

Sziasztok! Egy hónap. Ennyi telt el a legutolsó posztom és bejegyzésem óta. Tudom, sokan már-már azt hihettétek, megszűnt az oldal, nem lesz több írás és én is feladtam a kilók elleni harcot. Nos, meg kell valljam, mozgalmas hónapon vagyok túl, szép napokat tartogatott számomra a július. De mindenről csak szép sorjában. Először is - és most tényleg és komolyan - az elnézéseteket kell kérnem, amiért ilyen sokáig nem hallattam magamról és nem írtam Nektek. Hiszen - legalábbis szeretném ezt hinni - sokaknak adtam erőt azzal, hogy időnként leültem, írtam néhány sort a velem történt dolgokról, érdekességekről, beszámoltam arról, hogyan haladok a fogyás útján. Nem akarom, hogy a belém vetett hitetek és bizalmatok meginogjon vagy ami még rosszabb, elvesszen. Igen, nem tagadom, az elmúlt hetekben és napokban igen csak elszaladt velem a ló, a mozgás kimaradt az életemből, és az étkezésre sem figyeltem oda, mondhatni, teljesen elhanyagoltam a tudatos életmód követését, és ugyanúgy étkeztem és éltem, mint annak előtte. Mit kell ez alatt érteni? Nem voltam rest este 10kor megenni egy kis fagyit, szintén vacsorára (ami este 8kor volt) simán lecsúszott egy kis lasagne, hogy a többi bűnös dologról már ne is beszéljek: csoki, cukros üdítők töménytelen mennyiségben... Most pedig kellőképpen bűntudatom van és úgy érzem, hogy nem tehetem meg ezt sem magammal, sem pedig Veletek! Hiszen olyan küzdelmes és hosszú utat jártam be, míg végül eljutottam addig, ahol épp voltam! Annyira jól éreztem magam a bőrömben, élveztem az életet, boldog voltam és kiegyensúlyozott, magabiztossá váltam a sporttól és ami a legfontosabb, elégedett voltam magammal és az önbizalmam is nőtt. Persze magyarázkodhatnék, miért alakult így, ahogy alakult, de azt hiszem, aki kifogást akar találni, az mindig talál valamit. Aki pedig tényleg keményen elhatározza magát és rászánja magát és a tettek mezejére lép, annak nem állhat az útjába semmi. Ezt én is tudom, mert már átéltem. És tudom, hogy újra képes leszek rá és sikerül megvalósítanom magamat, elérhetem a legjobb formámat és megint kitűnő állapotba kerülhetek! A másik pedig, amiért ismét úgy érzem, hogy nem adhatom fel és el kell kezdenem újra ezt az életmódot - magamon és az egészséges kívül természetesen -, az a többi ember, akiknek megmutattam, milyen fából is faragtak! Milyen képet festene már rólam, ha egy sikeres fogyókúra után, amit képekkel, sőt egy cikkel is reprezentáltam, most egy újra meghízott, dagi Zsuzsi nézne vissza rájuk az utcán? Azt hiszem, ez az én szegénységi bizonyítványomról árulkodna és a kitartásomat minősítené... Amit viszont nem akarok! Tudom, hogy képes vagyok rá, tudom, hogy le tudok fogyni, mert akarom! A tükörbe nézve egy büszke és elégedett nőt akarok látni, aki helyt áll az élet minden területén, legyen szó akár a munkáról, akár iskoláról, akár edzésről. Hiszen, ha harmóniába kerülök magammal, akkor megtalálom a boldogságot is, ami csakis és kizárólag bennünk van! Tudom, hogy megint rengetek kitartásra lesz szükségem, sok izzasztó és kemény edzéssel teli óra árán érem csak el az áhított alakot, de azt hiszem, mindennél többet ér, ha elégedett vagyok magammal és boldog vagyok. Ha ezt felismerjük, onnantól már egyenes az út a célig, ami bár akadályokkal van kikövezve, de ha biztosak vagyunk magunkban, elérhetjük! Nem akarok titkolózni előttetek és úgy érzem, fair, ha megmondom kerek-perec, hány kg is vagyok jelenleg, a nagy újrakezdés előtt. Nem szégyellem, mert tudom, hogy újra le fogom csökkenteni ezt az értéket. Most még sikeresebben és hatékonyabban, mint eddig. Szóval a jelenlegi testsúlyom 75 kg. Igen, felkúszott pár kg az utóbbi pár hónapban, pedig ha emlékeztek, milyen boldogan számoltam be annak idején arról, hogy már csak 67,7 kg vagyok... De nem fogok keseregni, mert mint mondtam, tudom, hogy sikerülni fog ismét csúcsformába kerülni, elérem a céljaimat, mert képes vagyok rá és megvan bennem a kitartás! Ahogy Bennetek is! Ne csüggedjetek, ha esetleg néha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnétek. Van úgy, hogy nem jön össze, amit szeretnénk, feljön egy-két extra kg, de tudjátok, hogy mindig Rajtatok áll, mihez kezdtek az adott helyzettel! Ha van elég erő a változáshoz - márpedig miért ne lenne -, akkor a határ csak a csillagos ég lehet. Nekem az álom és a megvalósítandó cél ismét a 60 kg, amit az év végéig el kell érnem. Miért kell? Mert ezt tűztem ki célul. És ismételten a kérdés: ha másoknak sikerült, sőt, ha már nekem is sikerült egyszer, akkor miért ne sikerülne még egyszer? Szóval ígérem, és tényleg ünnepélyesen bejelentem, hogy ismét aktív bejelentkezéseim lesznek az oldalon, várom az Olvasókat, szívesen adok tanácsot, de ha csak arra vágytok, hogy valaki meghallgasson, akkor is nyugodtan csatlakozzatok, írjatok!
Szóval a terveim között ismét egy nagyszabású, habár kevésbé drasztikus fogyókúra áll, mint amit még októberben elkezdtem. Természetesen az étkezésemre most is nagyon oda fogok figyelni, hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy egy sikeres fogyókúra 70%-ban a diétán és csak 30%-ban áll vagy bukik a mozgáson. Azt tervezem, hogy holnap (vagyis 08. 12.-én) vásárolok a közeli konditeremben, a Campus klub-ban egy havi bérletet, és minden nap, munka után lejárok és megdolgoztatom az izmaimat, és felveszem a harcot a zsírpárnák ellen. Napi egy óra bicikli szerepel a tervek között, illetve fél óra taposás, esetleg gyaloglás. Levezetésnek egy kis külső és belső comb erősítés. Itthon pedig hasizom gyakorlatok. Még mindig nem adtam fel, hogy kockás hasam legyen. De a legfontosabb most a testzsírom csökkentése és az izmaim növelése, ahol csak lehet. Még azt sem tartom kizártnak, hogy elkezdjek súlyzózni, mert olyan plöttyedtek a karjaim is... De mindent csak szép sorjában, időm, mint a tenger. :) Szóval holnaptól semmi egészségtelen étel, vagyis amik a tiltólistára kerülnek: cukor, liszt, tésztafélék, keményítő, péksütemények, édességek, szénsavas, cukros üdítőitalok. Ami viszont a helyére kerül: rengeteg zöldség, gyümölcs, abonett szendvics, kefír, cukormentes és alacsony zsírtartalmú ételek és rengeteg mennyiségű víz. A nagy melegben pedig még inkább oda kell figyelnünk a folyadékpótlásra, ezt ne felejtsétek el! De evezzünk most más vizekre, például, hogy miért is nem jelentkeztem ennyi ideig. Mint már mondtam, nem magyarázkodni szeretnék, csupán csak megosztom Veletek, mi történt velem az elmúlt egy hónap során.
Amit már említettem Nektek, hogy kaptam egy állásajánlatot még a régi munkahelyemen, ahol nagyon szerettem dolgozni. Nos, éltem a lehetőséggel, felmondtam az előző munkahelyemen és a következő hétfőn, vagyis július 15.-én már munkába is álltam az Avis-nél. Most alapjában véve más feladatot csinálok, mint korábban, ugyanis loggolás-sal foglalkozom. Nem valami változatos munka, de legalább jól fizet. :) És a társaság is kárpótol mindenért, viszont a légkör szigorúbb lett, mióta eljöttem. Nagyobb az elvárás és a nyomás az embereken, ez pedig elég nagy stresszt eredményez. De azért igyekszem mindig valami vidámságot találni a mindennapokban és szerencsére ez mindig sikerül. Szóval nem bántam meg egyáltalán, hogy visszatértem ide, de így sajnos kicsit későn érek haza, nagyjából este 8 óra körül, így pedig szinte esélytelennek látszik a mozgás beiktatása - legalábbis eddig így gondoltam, de mint tudjuk, mindenkinek arra van ideje, amit szeretne és amire akarja! A másik fontos dolog, ami július hónapban történt, hogy kiderültek a felvételi ponthatárok, amit már tűkön ülve vártam. Ahogy korábban is említettem, két helyre adtam be a jelentkezésemet és szerencsére mindkét felvételi elbeszélgetésem jól sikerült, így már csak reménykednem kellett, hogy indul-e a szak. Július 24.-én, este 8 órakor elérkezett az igazság pillanata, de úgy tűnik a sok szurkolás és a felvételire való készülés meghozta az eredményét, ugyanis felvettek az ELTE-TÁTK Közösségi és civil tanulmányok mesterképzési szakára! :) Olyan boldog voltam, madarat lehetett volna fogatni velem! :) Amint lehetett leadtam a jelentkezésemet a kollégiumba is, így most már csak annak az eredményét kell kivárnom, ami pénteken derül ki, de ígérem, beszámolok majd annak az eredményéről is. Szóval az Ötéves terv - ha emlékeztek még rá - első pontja már sikeresnek mondható, de természetesen még csak most jön a neheze: hiszen bekerülni egy egyetemre sokkal könnyebb, mint bent maradni, ezt a korábbi egyetemi pályafutásom során már megtapasztaltam. Pláne összeegyeztetni a munkával és más egyéb elfoglaltságokkal... De nem keresek kifogásokat és nem nyavalygok, hiszen úgy van értelme az életnek, ha mozgalmas és pörgős, legalább nem unalmas, nem igaz? Természetesen már egy csomó ötletem és tervem van, mihez kezdek majd, ha pesti csajszi leszek... :) Ami fix és biztos, hogy keresek egy jó kis konditermet és megváltom a havi bérletemet. Gondolkozom még azon is, hogy kipróbálom a Flabélos-t, illetve belekóstolók a személyi edzővel történő edzésbe, de ez még a jövő zenéje. Amit viszont biztosan ki fogok próbálni, az a hastánc lesz, ugyanis egyik nagyon kedves barátnőm, Enikő (akivel nagyon remélem, hogy sokszor fogok majd találkozni pesti létem alatt) hastáncol és szeretném, ha engem is bevezetne ebbe a nagyszerű, csipetnyit erotikus világba... :) Illetve remélem, sok-sok új embert megismerek majd a kollégiumban, ahová reményeim szerint felvesznek. :) A másik fantasztikus dolog, ami történt, hogy a tesómék hazalátogattak Skóciából és természetesen hazahozták az unokahúgomat is, Emmát, akivel még nem találkoztam. Annyira aranyos volt és igyekeztünk annyi időt együtt töltenünk ebben a szűk kis két hétben, amíg itthon voltak, amennyit csak lehet. Voltunk fürdeni a Velencei-tónál, fagyiztunk, sétáltunk, játszottunk és még sorolhatnám azt a rengeteg élményt, amit ez a két hét adott. Sajnos tegnap visszautaztak, de nagyon szeretnénk kiutazni hozzájuk Anyukámmal karácsonykor, remélem, sikerül ezt a tervet megvalósítani. Dióhéjban azt hiszem összegeztem az elmúlt egy év történéseit, úgyhogy most megyek is, mert elég késő van, holnap pedig vár a munka, utána pedig a mozgás, amit újra be fogok és be akarok építeni a mindennapjaimba! Kívánom, hogy legyen nagyon gyönyörű napotok, vigyázzatok Magatokra és ne adjátok fel! Én sem teszem! Ha néha vannak is buktatók, sokkal inkább megéri továbbmenni és szembeszállni az akadályokkal, mert csak erősebbek leszünk tőle!

Már itt is vagyok! :)

Sziasztok! :) Na, most nem kellett olyan sokat várni a következő írásomig, úgyhogy most nem kezdem a szokásos bocsánatkéréssel a bejegyzésemet. :) El sem hinnétek, mennyi minden történt velem azóta, mióta nem írtam, pedig csak két nap telt el! No de haladjunk is szép sorjában. Említettem már Nektek, hogy a jelenlegi munkahelyem - finoman fogalmazva is - egy trágyadomb, ezért szeretnék mielőbb dobbantani innen, mondjuk, ha felvesznek a suliba vagy valami hasonló. Nyilván arra is emlékeztek - illetve a blog régebbi, rendszeres követői biztosan tudják -, hogy az előző munkahelyemet viszont imádtam, nagyon jó volt a társaság, rengeteget nevettünk, sok új barátra, aranyos ismerősre tettem ott szert. Ki gondolná, hogy ekkora különbség lehet két munkahely között, igaz? :S Na de a lényeg a lényeg, múlt héten érdekes üzenetet kaptam az egyik volt munkatársamtól. Azt írta, hogy van egy meghirdetett pozíció az Avis-nél, írjak, ha érdekel! Kapva kaptam az alkalmon, azonnal írtam, igen ám, csakhogy addigra már meghirdették az állást rendes keretek között is, pedig sokaknak én jutottam először eszébe, mint lehetséges és potenciális munkavállaló. Az egész múlt hét bizonytalanságban telt el, már-már lemondtam arról, hogy valaha is visszakerülök a régi, hőn szeretett munkahelyemre, mígnem tegnap - mikor véglegesen betelt nálam a pohár, mindennel torkig voltam a munkában - megcsörrent a telefonom és a vonal túlsó végén a munkatársam szólalt meg: "Zoli (a főnök) azt mondta, hogy jöhetsz nyugodtan dolgozni!" Leírhatatlan boldogság kerített hatalmába, alig tudtam megszólalni, esküszöm, már a bőgés környékezett! :D Természetesen azonnal rábólintottam, nem fogok kihagyni egy ilyen lehetőséget! Tegnap délután bementem az Avis-hez, nem hivatalosan letisztáztuk a dolgokat és hétfőn már ott kezdek! Annyira boldog vagyok, hogy arra szavak nincsenek! Ma felmondtam, szerencsére elengedték a felmondási időt, úgyhogy már csak péntekig kell ebben a rossz hangulatú munkában húznom az igát, de persze addig sem erőltetem meg magam. :P Még egy jó hír: tegnap - amint arról már beszámoltam - találkoztam egy sráccal, akivel a Neten ismerkedtünk meg. Viszonylag szimpatikus, aranyos, kaptam tőle virágot is. :) Jól elszórakoztunk, ittunk egy limonádét, elég sok a közös bennünk, erre már rájöttünk. Majd kiderül, mi lesz, mindenesetre már jelezte, hogy szeretne velem a továbbiakban találkozni, elvileg hétfőn. Na mindegy, maradok a realitások talaján, nem élem bele magam semmibe. És a jó híreknek még nincs vége! :) Ma megembereltem magam és végre újra ellátogattam a kondiba, hiszen új munkahelyen jól kell kinézni, nem igaz? A másik meg, ki tudja, milyen cuki srácok dolgoznak ott! :P De ne térjünk el a tárgytól: szóval lementem a kondiba, hogy kicsit megdolgoztassam magam. Nagyon jól sikerült, de megint azt éreztem, amit régen is! Annyira jó volt, ilyenkor mindig azt kérdezem magamtól: "Ember, te hogy élhetsz sport nélkül?" Olyan fokú önbizalmat, magabiztosságot és boldogságot ad, hogy az hihetetlen! Meg is dolgoztattam magam rendesen, írom is a programot:
30 perc gyors gyaloglás emelkedőn (6-6,5 km/h) = 210 kcal elégetése (megtett táv: 3 km)
10 perc elliptikus tréner = 90 kcal elégetése
20 perc bicikli (12/5 fokozaton) = 170 kcal (megtett táv: 7 km)
erősítés külső és belső combra
100 db hasprés
Azt hiszem, ha minden nap ezt végig csinálnám, nagyon hamar látványos eredményt érnék el. Persze ehhez az kell, hogy szigorúan tartsam a diétát, bár sajnos mostanában hajlamos vagyok elcsábulni. :S De lássuk, hogyan is tevődött össze a mai nap tápanyagilag:
Reggeli: 1 tál Fitness gabonapehely, 1 pohár tejeskávé és 1 db Update1-es Marcipándesszert
Tízórai: 2 cs Update1es keksz (hasonló a Jóreggelt!-hez)
Ebéd: 1 tányér csirkés rakott brokkoli
Uzsi-vacsi: Dinnye
A folyadékbevitelem ma is jócskán túlszárnyalta a 3 l-t, mivel csak az edzés folyamán megittam 8 dl-t, bár olyankor kell is pótolni a folyadékot. Most pedig nem vágyom másra, mint hogy bezuhanjak az ágyba és aludjak egy jót! Kitartás Nektek is, holnap újra edzés és új nap virrad! Tudjátok, csak pozitívan! ;)

Már július???

Sziasztok! :) Hűha, azt hiszem, tele van már a padlás azzal, hogy állandóan csak bocsánatot kérek, amiért megint nem írtam jó darabig. Ilyenkor mindig jön az ígérgetés, hogy megpróbálok gyakrabban és többet írni, amit nem biztos, hogy sikerül megtartanom, szóval ettől most eltekintenék. Mivel mindnyájan emberek vagyunk, mindannyiunknak lehetnek fáradtabb vagy épp rosszabb napjai, amikor úgy érzi, semmihez nincs kedve. Nos, ilyenkor kell erőt vennünk magunkon, felkelni és továbbmenni, elmenni edzeni, sétálni vagy kezdeni magunkkal valamit! Nekem is sok ilyen napom van az utóbbi időben. Sajnos a munkahelyi stressz, a meleg vagy akármi kiválthat belőlünk ilyen és ehhez hasonló rossz érzéseket. De a legjobb amit tehetünk, hogy nem engedjük át magunkat ezen érzéseknek és tudatosan kizárjuk az életünkből a rosszat! Ennek pedig mi lehetne a legkézenfekvőbb és megfelelőbb módja, mint a sport, a mozgás? Bizony! Hosszú időt hagytam ki én is most, amiért őszintén bevallom, nem kicsit szégyellem magam. Szeretném azt hinni, hogy az Olvasók közül, vagyis közületek sokakat sikerült motiválnom, rávennem arra, hogy éljen egészségesebben, sportoljon a saját érdekében, hogy klasszul érezze magát! Mégis milyen példát mutatnék, ha most leengednék, mint egy lufi? Szerintem mindenki csalódna bennem, de a legfontosabb, hogy én csalódnék magamban! Ti is így álljatok hozzá a dolgaitokhoz: ne másnak akarjatok megfelelni! Ha Ti jól érzitek így magatokat, elégedettek vagytok a cselekedeteitekkel, akkor semmi probléma, mivel ez azt jelenti, hogy önmagatokkal is ki vagytok békülve. Ennél pedig nincs nagyobb kincs! Rálelni a belső, lelki harmóniára, a legnehezebb dolog. Csak ezután találhatja meg az ember a párját. Csakis akkor, ha önmagát szereti és elfogadja magát úgy, ahogy van.
Hűha, nem akarok ennyire eltávolodni a blog témájától. Mindenekelőtt szeretném megköszönni Nektek azt a temérdek támogatást, amit kaptam Tőletek. Ugyanis a blog nézettsége elérte az 1560-at! Ez óriási teljesítmény, nagyon köszönöm! Ez pedig pontosan a 72. bejegyzésem, és Nélkületek nem jutottam volna el idáig, szóval nem győzök elég hálás lenni! Most pedig mesélnék egy kicsit a mindennapjaimról. A munkám csakúgy, mint eddig is, szörnyű! Nagyon várom már, hogy felvegyenek egyetemre (reményeim szerint) és végre felmondhassak! Senkinek nem kívánok olyan rémes munkahelyet, rémes emberekkel, mint ahol most én vagyok. Higgyétek el, ez nem nyavalygás, tényleg így van! De evezünk rögtön vidámabb témákra. Képzeljétek, holnap találkozom egy sráccal, akit a Neten keresztül ismertem meg. Habár sosem hittem az ilyen társkeresésben (az ellenpélda a nővérem és a férje), most mégis úgy gondoltam, megér egy próbát. Ki tudja, hátha nekem is szerencsém lesz? :) Szóval holnap szurkoljatok! :)
Ma pedig el kezdtem használni a 21 napig tartó Pink Fit Easy csomagot, hogy még jobban formába lendüljek, valamint visszatérek a heti 3-5 alkalmas edzésekhez is. Ma már teljesítettem a kötelességem, így nyugodt szívvel hajtom nyugovóra a fejem nemsokára. Nektek megvolt mára a napi adag? :) Az étrendem pedig í következőképp alakult:
Reggeli: 1 csomag 30%-kal csökkentett cukortartalmú Jó reggelt! és tejes kávé
Tízórai: Abonett sandwich és 1 pohár őszibarackos stevia-s Activia
Ebéd: 1 tányér zöldbabfőzi és husi
Vacsora: Dinnye
Mellette pedig minimum 3 - 3,5 l tiszta vizet is megittam, szóval remélem, újra beindul majd a fogyás, mert most megint túlléptem a 70 kg-t, jelen pillanatban 70,9 kg vagyok. De hiszek magamban, érzem az erőt, köszönöm a biztatást! Együtt sikerül! :)

Fantasztikus hét!!!

Sziasztok! :) Elnézést, amiért csak most jelentkezem és nem tettem így a hét többi napján. Az igazság az, hogy kissé elfoglalt voltam, illetve azt hiszem, környékez valami nyavalya, mert az utóbbi napokban nem érzem magam valami kóserul, de ez szigorúan csak a fizikai állapotomra vonatkozik! Lelkileg ugyanis csak úgy szárnyalok, folyton csak mosolyognék, szinte alig bírom megállni, hogy ne kezdjek el énekelni a buszon vagy az utcán! Éreztetek már ilyet? :) Fantasztikus érzés! Nem tudom semmihez hasonlítani, csak egy szó van arra, amit most bennem van és abszolút átjár tetőtől talpig, ez pedig nem más, mint a BOLDOGSÁG! Ebben rengeteg minden közre játszik, elsősorban az életmódváltásom, a sport, a támogatásotok és persze a kitartásom, hogy véghez vittem azt, amit elterveztem. Persze közel sincs még vége, hiszen ugyanúgy folytatódik számomra minden, ezt nektek is megígérhetem. Megint csak azt tudom felhozni, hogy annyira fura, mikor visszaolvasom a blog régebbi bejegyzéseit, és elképedek, hogy milyen szörnyen éreztem magam egykor. Persze tudom, hogy ez normális állapot volt és az idő tényleg segített helyrezökkenni. Sőt, nem is történhetett volna jobb dolog velem, mint a szakítás még anno, de ezt akkor még nem így láttam. Ne felejtsétek el, minden okkal történik. És ha az adott pillanatban valami nagyon fáj, nem biztos, hogy az nem az épülésünkre és a fejlődésünkre szolgál. Hisz láthatjátok, velem is ez történt! Higgyetek magatokban, nincs lehetetlen! De amiért ilyen fantörpikusan alakul ez a hét, az nem más, mint amit már említettem Nektek a legutóbbi bejegyzésemben. Részt vettem a Jónő team átalakító-programjában, ahol teljesen átalakítják a hozzájuk jelentkező nőket (nahát, ki gondolta volna? :D). És elérkeztünk az én hetemhez, megjelent a cikkem, amit Takács Nóra, a Jónő kapitány írt rólam és megjelent a képes anyag is. Belinkelem Nektek, olvassátok el, illetve feltöltök ide is két képet, hogy megmaradjon örök emlékként. :) Azt a temérdek pozitív visszajelzést, amit azóta kaptam! Olyanok is gratuláltak, akikről nem is gondoltam volna, és ez nagyon jól esett. Tanárok, volt osztálytársak, barátok, egyszóval mindenki elismerte a kemény munkát. És Rátok is ez vár, csak kitartás kell hozzá! Nagyon szurkolok Nektek és szép hétvégét kívánok!
http://www.life.hu/legytrendi/atalakitunk/20130624-atalakit-a-jono-team-szivmutet-es-szakitas-utan-tundokol-zsuzsi.html

Szobat esti lazítás... :)

Sziasztok! :) Remélem, jól vagytok, jól telik a hétvégétek és kibírjátok valahogy ezt a nagy hőséget. Bár az előrejelzések lehűlést jósolnak, azért bízom benne, hogy nem lesz tartós, mivel nyár van és ennek az évszaknak pont a forróságról és a jó időről kell szólnia. Elnézéseteket kérem, amiért megint többnapos kihagyás után jelentkezem csak ismét, de általában mire hazaértem este, olyan hullafáradt voltam, hogy semmire nem volt erőm, így a sport is elmaradt sajnos, de büszkén jelentem, hogy ma semmi nem állhatott az utamba, ami a mozgást illette. De mielőtt rátérnék a mai napra, vegyük sorjában az eseményeket. Keddi napon írtam Nektek utoljára, a hangulatom és a jó kedvem azóta sem változott, bár azért néha-néha kihoztak a sodromból a hét folyamán, természetesen a munkahelyemen, de inkább csak a pozitív élményeimet osztanám meg Veletek. Van egy-két kollégám, aki kifejezetten "szeretek", mert azt érzem rajtuk, hogy ők is kedvesebben állnak hozzám. Nos, nem tudom, hogy ez azért van, mert ők férfiak, én pedig fiatal vagyok és legfőképp nő vagy csak a személyiségemet kedvelik. Valószínűleg mindkettő szerepet játszhat abban, hogy jó a viszonyunk. Persze igyekszem semmi mást a dolgokba mögé látni, pláne mivel általában családos emberekről van szó. No de mindegy is, miattuk legalább szeretek bejárni, ha a többi munkatársammal nem is kielégítő a viszonyom. Aztán ért még más kellemes dolog is a héten, amit már korábban írtam Nektek: ez pedig az, hogy temérdek pozitív visszajelzést kapok a külsőmmel kapcsolatban. Ne haragudjatok - és remélem, nem néztek beképzeltnek -, hogy állandóan ezt hangoztatom, de ezt a helyzetet még szoknom kell. Korábban álmodni sem mertem volna arról, hogy utánam fordulnak az utcán, rám dudálnak vagy fütyülnek, kibámulnak az ablakon csak azért, hogy megnézzenek. Most pedig ez van és még nem nagyon tudom kezelni, nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Mindezt azért mondom el Nektek, mert ezt a sportnak és a kitartásomnak köszönhetem, így csak azt tudom mondani: ne adjátok fel! Nagyon jó úton járunk ahhoz, hogy tökéletes formába lendüljünk, csak ki kell tartanunk! Igen, vannak napok, amikor nincs kedvünk mozogni, szívesen bevágnánk egy menüt a közeli Mekiben, de ilyenkor arra kell gondolnunk, milyen célt tűztünk ki és nem árt, ha eszünkbe jut, honnan indultunk és felidézünk néhány kellemes momentumot, amit a már elért eredmény szerzett nekünk, például egy bók vagy ilyesmi. Szóval nem szabad elveszíteni a lelkesedést. Azért sem, mert a sport nem csak karcsúságot ad, hanem rengeteg mást is: önbizalmat, magabiztosságot, egészséget. Én például egy-egy edzés után olyan jól érzem magam, hogy arra nincsenek szavak. Ilyenkor úgy érzem, enyém a világ, bármit képes vagyok elérni és megtenni, nincs lehetetlen. És a legfontosabb: ezt az érzést senki nem veheti el tőlünk. Ezt nagyon jegyezzétek meg! No de elég is a lelki fröccsből, leírnám, ma mit csináltam, hogyan telt el ez a nyugis szombati nap, mind táplálkozás, mind mozgás szempontjából.
Reggeli: átaludtam :$
Ebéd: 1 tányér frankfurti leves, kelkáposztával és virslivel gazdagon
Uzsi: 1 db alma
Vacsi: 1 tányér frankfurti leves
A folyadékbevitelem azt hiszem, 2,3 l körül mozoghat, de ebben a nagy melegben ez elég kevés, szóval mindjárt magamhoz veszek egy kis vizet vagy tejet. Bár ha a levest is beleszámítjuk, akkor már bőven túlléptem a 3 l-t is. :) A mai edzés alapját Rubint Réka 2007-es Add önmagad! című DVD-je képezte, ami 20 perc comb és 20 per popsiformálásból áll. Elég rendesen megizzadtam, lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy előtte bekentem magam a zsírégetést serkentő és a narancsbőrt csökkentő krémemmel. Remélem, hatásos. :) Így nap végére kellően felüdített ez a kis torna, nagyon jól esett. :) Holnap jó lenne lemenni futni, de az is lehet, hogy ismét ezt a programot csinálom végig. Amúgy ma dolgoztam is egy kicsit, kaptam a főnökömtől egy fordítási munkát, azzal jó lenne elkészülni két hét múlva péntekig, de szerencsére már nincs olyan sok belőle, bízom benne, hogy elég jól tudok majd haladni. Szóval kitartást csajok, nem szabad feladni, már közel a cél! Tudom, nagyon rossz, amikor úgy érzitek, hogy hiábavaló, amit csináltok, mert nem mozdul a mérleg nyelve, nem látszik az eredmény, de a türelem rózsát terem! A pluszkilók sem egyik napról a másikra kúsztak fel ránk, lefogyni sem egy hét alatt fogunk - vagy ha igen, az nem lesz tartós, sem egészséges! Nagyon várom már a jövő hét szerdát, mert akkor kerülök ki a Life.hu oldalra az Átalakítós csapat "munkájaként". Természetesen majd beavatlak Titeket is, de addig még jelentkezem, ígérem. :)

Rohan az idő... :)

Sziasztok Kedves Olvasók! :) Ismét jelentkezem, mert ígéretemhez híven nem akarlak Benneteket sokáig olvasnivaló nélkül hagyni. Remélem, a Ti életetek is olyan jól alakul, mint az enyém, tele vagytok sikerélményekkel, pozitív gondolatokkal, elszántsággal. Most, hogy beköszöntött a nyár, sokunknak véget ért az iskola, megkaptátok az érettségi bizonyítványt, lediplomáztatok vagy éppen nyaralni mentek, esetleg a munkában álltok helyt - legyetek magatokra büszkék, mert mozgalmas időszakot hagytunk a hátunk mögött. Sokat tettünk annak érdekében, hogy formába hozzuk magunkat a bikiniszezonra, ami - én legalábbis azt hittem - nagyon nehezen akart beköszönteni. De ahogy a címben is írtam, csak úgy rohan az idő, a hetek szinte repülnek egymás után. Persze nem azt jelenti, hogy a nyár beköszöntével fel kell adnunk az eddig elért munkát és az eredményt, továbbra is ki kell tartanunk és hoznunk kell a megszokott formánkat, hiszen a sport nem csak arról szól, hogy jó formába kerül tőle az ember, de rengeteg pozitív élettani hatása van: egészséget hoz az életünkbe, felélénkít és nem utolsósorban boldoggá tesz minket. No de mielőtt még elragadtatnám magam eme heves gondolatok közepette, rá is térnék, mi történt velem az elmúlt napokban. Szombaton itt aludt nálam a két legjobb barátom, akiket még a gimiből ismerek és szerencsére sikerült megtartanunk a jó viszonyt, a mai napig heti szinten beszélünk és igyekszünk ápolni a kapcsolatunkat. Évivel és Müllivel nagyon jól elszórakoztunk, társasoztunk, rengeteget nevettünk, olyanok voltunk, mint a tizenévesek. Megünnepeltük Évi születésnapját, mert múlt hét kedden töltötte be a 24. életévét, ezért mindenképpen meg akartuk őt lepni valahogy. Nos, ez nagyon jól sikerült, még el is sírta magát meglepetésében és örömében, de olyan jó volt látni! :) A vasárnap a pihenésé volt, aztán szombaton újra kezdődött a munka... Szerencsére a mai napon ért egy kis sikerélmény, remélem, ez kitart a további időszakban is, hogy kicsit elviselhetőbb legyen, míg fel nem vesznek egyetemre és el nem kezdődik a suli. Ma pedig ismét hódoltam az egyik kedvenc szenvedélyemnek, a futásnak. :) Összesen 3,9 km volt a megtett táv, ebből 3,3 km futva, a maradék 600 m gyalogosan, de viszonylag jó időn belül, kb. 40 perc alatt. Mindig annyira rá tudok csodálkozni, hogy lehet ennyire jó és feltölt energiával. És utána kellemesen fáradtnak érzem magam és ami nem utolsó, annyira elégedett vagyok magammal! :) Az elmúlt időben pedig nem néztek és bámultak meg, mint az elmúlt 1 hétben! Ez pedig akkora önbizalmat ad, hogy néha már kezdek megijedni magamtól, hogy át ne essek a ló túloldalára és ne legyek nagyképű. No de attól még azért elég messze vagyok. Viszont ezt mind a sportnak és a Ti támogatásotoknak köszönhetem, szóval csak azt tudom mondani, hogy nem fogom feladni ezt az új életvitelt és Ti se tegyétek, mert sokkal jobb magabiztosabban, pozitív életszemlélettel, önbizalommal teli életet élni, mint elnyomott, szürke kisegérként szaladgálni a többi ember között. Igenis van mire büszkének lennünk, becsüljük meg magunkat! Leírnám most, mit ettem, bár nem volt annyira kiegyensúlyozott, de igyekszem jobban odafigyelni.
Reggeli: 3 db tükörtojás és egy pohár tejeskávé
Tízórai: Meggy és alma
Ebéd: 1 tányér spenót és 3 db tükörtojás
Uzsi és vacsi: 1 db Fitness Croissant (teljes kiőrlésű, magvas kifliben)
Nos, a folyadékbevitelem kb. 3 l lehetett, de azt hiszem sportolás után és ilyen melegben kell is ennyi, ezt Ti se felejtsétek el. Nagyon vigyázzatok magatokra, hamarosan újra jelentkezem! :)

Végre péntek! :)

Sziasztok! :) El sem hiszem, hogy elérkezett az utolsó nap a héten, már ami a dolgos hétköznapokat illeti. Már nagyon vártam a pénteket, mert eléggé kimerültem ezen a héten, nagyon megvisel a reggel 5 órai kelés. No de nem is nyavalyogni akarok, mert végülis ezt vállaltam, amikor dolgozni kezdtem. Na de ha már szóba jött a munka, mondanék róla pár aktuális dolgot. Kezdek nagyon besokallni. Tudom, két és fél hónap után kicsit elhamarkodott kijelentésnek tűnhet egy kijelentés, de elegem van a munkatársakból, akik csicskának néznek és lekezelően bánnak velem, elegem van a főnökömből, az egész munkahelyi légkörből és abból, hogy abszolút semmi affinitásom ehhez az egész nyomdaipari megmozduláshoz. Oké tudom, jó lesz, ha csendben maradok és örülök, hogy egyáltalán van munkahelyem. Igazatok is van és igyekszem is türtőztetni magam, csak olyan vacak érzés minden reggel rossz szájízzel dolgozni menni. Bezzeg az Avis-nél egyáltalán nem ez volt, ott olyan jó kis csapat verbuválódott össze, jókat mókáztunk együtt, öröm volt bemenni! Oké, hallottam, hogy most már ott is szigorodtak az elvárások és a feladatok, de akkor sem úgy mentem be, hogy eret akartam vagdosni (nem kell komolyan venni, csak a mihez tartás végett írtam egy jó kis szemléltető hasonlatot). A lényeg, hogy kb. 2 hét múlva lejár a próbaidőm, azután döntenek az "okosok", hogy mi legyen a sorsom, menjek vagy maradjak. Csak addig kellene kibírnom valahogy, amíg el nem kezdődik a suli, már ha indul egyáltalán a szak. Ha nem indul, akkor is keresek valami másik munkát vagy kimegyek külföldre, értelemszerűen előrébb hozom az Ötéves terv következő pontját. Szóval most így állnak a dolgok. Ez a napom egyébként szörnyen indult és sajnos úgy is folytatódott. Eleve elaludtam reggel, szóval kapkodva készülődtem, amivel még talán nem is lett volna akkora baj, ha nem lettem volna rosszul. Konkrétan azt hittem, elájulok, komolyan megijedtem. De aztán felülkerekedtem ezen a rossz érzésen és elindultam a buszra. Útközben beugrottam a pékségbe és megvettem a napi étkeimet, és szinte futottam a buszra. Kicsit késtem csak, de ez is épp elég baj volt, mert nem volt a közvetlen munkatársam, így nem tudtunk kinyitni 8kor, szóval ezért is kaptam egy szép kis fejmosást. Na de mindegy, ne is beszéljünk róla, mert csak felidegesítem magam. A lényeg, amit Ti is tudtok, hogy nem itt szeretném megvalósítani magam és nem is itt akarok megöregedni. Képzeljétek, a mai nap egyetlen pozitívuma az volt, hogy korábban hazaértem, pedig azt hittem, hogy a ballagások miatt kaotikus lesz majd a helyzet mind a fővárosban, mind itthon. De már 6 után pár perccel a városban voltam, beugrottam a postára felvenni az Avon-csomagomat, mert rendeltem magamnak egy szemhéjfesték-palettát (4 szín van rajta) és egy éjszakai arckrémet. Annyira megtetszett, ahogy az átalakításon kisminkelték a szememet és kihangsúlyozták a szép barnaságát, hogy eldöntöttem, ezt nekem is meg kell tanulnom. Amit pedig egyszer a fejembe veszek... :) Miután hazaértem, gyorsan megvacsiztam, pihentem egy kicsit, majd kezdődhetett az edzés! A mai napra futást terveztem és egyáltalán nem bántam meg! Annyira jó volt megint róni a köröket, olyan felszabadult voltam utána és teljesen elégedetten jöttem haza. Mondjuk az eddigi teljesítményemtől elmaradt a mai futás-adag, de úgy gondolom, most kihagytam egy kis időt, szóval szintén idő kell hozzá, hogy visszaszokjon a szervezetem és újra jól bírjam a strapát. Mindenesetre 3,3 km-t sikerült teljesítenem, ebből 2,4 km volt futva, 900 m pedig gyalogosan. Hozzátenném, hogy napközben már megtettem hozzávetőlegesen kb. 2 km-t, szóval nem olyan rossz ez az arány. Miután hazaértem, megcsináltam még 100 db hasprést, mert nagyon nagynak érzem a hasam és én még mindig is büszke voltam rá, hogy legalább a hasam lapos, ha már a popóm nagyobb kicsit a kelleténél. :) De tudom, hogy idővel megint lapos és izmos lesz, csak kitartás kell hozzá. Ma megint olyan elszántnak éreztem magam és ez tök nagy löketet adott, egyből jó kedvem lett tőle. Ti is így érzitek egy-egy edzés után? :) No de mielőtt még továbbugranék egy másik témára, leírnám gyorsan, ma miket is ettem:
Reggeli: 1 db tönkölykocka és 1 pohár tejeskávé (természetesen a tönkölykocka teljes kiőrlésű lisztből készült, a kávét pedig édesítővel és sovány tejjel iszom)
Tízórai: 1 Cserpes-féle epres joghurt
Ebéd: 1 tányér borsófőzelék (Update1 liszttel sűrítve) + 3 db virsli
Uzsi+vacsi: 1 db Köleses-meggyes levél és egy pohár tej
Nos, lehet, hogy ez egy kicsit soknak tűnik, de igyekeztem ma lemozogni a bevitt kalóriák nagy részét illetve figyeltem a ch-bevitelre is, remélem, nem nagyon durva. :)
A folyadékbevitelre is igyekeztem figyelni, nemsokára elérem a 3 l-es álomhatárt, de ebben a melegben kell is a pótlás. Ti se feledkezettek meg a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről, pláne az elkövetkezendő napokban, mert igazi hőséget jósolnak a meteorológusok! Egyetek sok-sok zöldséget és gyümölcsöt, mert most aztán van miből válogatni. Én is szívesen majszolgatok el egy répát, karalábét, káposztát vagy bármilyen más zöldséget, gyümölcsöt, ha van itthon vagy van rá lehetőségem. Nem csak az alakunkra vigyázunk ezekkel az étkekkel, hanem sok fontos vitamint is a szervezetünkbe juttatunk, ami ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a diéta során a csinos külső elérése. Még azt akartam gyorsan megosztani Veletek, hogy a héten 3x szoknyában voltam. Engem még életemben nem bámultak meg annyian, mint ezzel a három alkalommal! :D Tegnap (egy kis farmerszoknyában voltam) egy fiatalember a boltban még maga elé is engedett a pénztárnál, mondván nekem csak egy árucikkem van, nála pedig több termék volt. De kétségtelenül a mai szerelésem avatta a legnagyobb sikert: a fehér, csipkés ruha volt rajtam egy fehér magassarkú cipővel, fehér táskával és fehér napszemüveggel. Igazi elegáns díva benyomását kelthettem, legalábbis én szeretném ezt gondolni. :) De azért jól esnek ezek az elismerő tekintetek, gondolom, ezt már Ti is tapasztaltátok párszor. Most elteszem magam holnapra, legyetek jók és pihenjetek ezen a szép hétvégén! :)

Hétvégére készülve... :)

Sziasztok! :) Talán meglepődhettek sokan, hogy miért is írok ilyen hamar, hiszen az utóbbi időben nem volt jellemző a blog folyamatos frissülése. Nos, szeretnék ezen változtatni, mert szerintem nagyon fontos, hogy állandóan, részletesen tájékoztassalak Benneteket az életem alakulásáról, legyen szó akár sikerről vagy éppen kudarcról. Nem akarok előletek semmit eltitkolni, mert én is csak emberből vagyok, ami azt jelenti, hogy nekem is vannak olyan időszakaim, amikor mindent és mindenkit a pokolba kívánok egy kicsit. :) Nyugi, elég ritkán szokott ez előfordulni, de azért néha megesik. Azt is megosztottam Veletek, hogy az utóbbi időben felszedtem 1-2 kg-t, de nagyon keményen rajta vagyok az ügyön, hogy újra visszaálljak a normális kerékvágásba, amit már megszokhattatok tőlem. Azt tanácsolom Nektek is, hogy ha van egy kis bukkanó az életetekben, ne futamodjatok meg, mert egy kis elhatározással és kitartással sikerülhet véghez vinni a terveteket! ;) Most én is elhatároztam, hogy ismét nagyon komolyan belevetem magam a diétába és az edzésekbe, remélem, az időm is engedni fogja. Nagyon szeretnék megint eljárni kondiba, majd megnézem, melyik van még nyitva akkor, amikor hazaérek a munkából. Muszáj ilyen eszközökhöz folyamodnom, mivel az ülőmunka nincs túlzottan jó hatással a szervezetemre. Alig várom már, hogy végre újra az iskolapadot koptassam, mert a mellett több időm lesz a mozgásra és Pesten amúgy is több lehetőség közül válogathat az ember. Nem szeretném elveszíteni a már elért formámat, sőt sokkal inkább csiszolni akarok rajta! Egyébként épp most végeztem Rubint Réka kellemes, 40 perces tornájával, ami alaposan leizzasztott. :) De egy-egy ilyen torna után mindig olyan jó kedvem és hangulatom lesz, gondolom, a termelődő és felszabaduló endorfin miatt. Holnap végre tényleg beiktatok egy futást, mert az is elég hatásos mozgásforma és nagyon meg lehet szeretni. Illetve tartom magam a diétához, ami csökkentett kalória és szénhidrátbevitelen alapul. Le is írnám, ma mit vettem magamhoz:
Reggeli: 15 dkg magos update1-es pogácsa
Tízórai: 1 db XL Update1-es túrórudi
Ebéd: Borsófőzelék (Update1-es liszttel sűrítve) + 3 db virsli
Uzsi+vacsi: 1 db Update1-es kakaós csiga
Nos, amint látjátok szinte csak Update1-es ételekből állt össze a mai étrendem. Nagyon finomak voltak és tökéletesen jól laktam velük, mindenkinek csak ajánlani tudom. Egyáltalán nem olyan őrült drágák. A folyadékbevitelem pedig nemsokára eléri a 3 l-t, aminek nagyon nagyon örülök, de azt hiszem, ilyen melegben kell is a bőséges folyadékpótlás, nehogy rosszul legyünk. Szóval mindenkinek kitartás és én Veletek vagyok, tudom, hogy sikerülhet, mert bízom Bennetek! :)

Mikor lesz már jobb idő? :S

Sziasztok! :) Igyekeztem most hamarabb jelentkezni, mint az elmúlt időben, mert nem szeretném, ha úgy éreznétek, cserben hagytalak Titeket vagy esetleg feladtam volna az elhatározásaimat. Mondjuk most eléggé haragszom magamra, mert kb. két hete kicsit lazábbra engedtem a gyeplőt és ennek most érzem is a hatását. Habár szabad szemmel még nem látható, de én érzem a nadrágomon, hogy felszedtem 1-2 kósza kg-t, amitől szeretnék minél előbb megszabadulni, úgyhogy ismételten nagyobb sebességre kapcsoltam, mert nem szeretném, ha az eddig befektetett, kemény munka gyümölcse veszendőbe menne. Szóval ismét nagyon odafigyelek a táplálkozásomra (nem annyira drasztikusan, mint az elején, de csökkentem a kalória- és szénhidrátbevitelt), illetve az aktív mozgást ismételten beiktatom a mindennapjaimba. Egyrészt sokkal jobban érzem magam tőle, másrészt az sem elhanyagolható, hogy fogyni is fogok tőle. De a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és most jelen pillanatban nem érzem jól így. Semmi baj, az ember életében vannak periódusok, amikor kicsikét elgyengül vagy úgy érzi, hogy feladja, de túl kell lendülni ezeken a pontokon és fel kell ismerni ezt a helyzetet, hogy időben tudjunk tenni ellene vagy változtatni rajta, és ne süllyedjünk vissza az eredeti állapotunkba. Hiszen mindnyájan magabiztosságot, önbizalmat, pozitív kisugárzást és nem utolsó sorban vonzó külsőt szeretnénk magunknak? Ha egyszer elértük, tudjuk, hogy képesek vagyunk rá! Tudom, hogy nekem is csak egy kis önkontroll kell és ami még nagyon fontos, kitartás! Szóval megint ahhoz a módszerhez folyamodom, mint az elején: beszámolok róla, hogy melyik nap mit ettem és mennyit mozogtam, így egy kicsit nagyobb a felelősség rajtam, mivel úgy érzem/gondolom, sokatoknak erőt adhatott a hozzáállásom és a kitartásom, éppen ezért nem szabad most hirtelen meghátrálnom. Ez is egy akadály, amit sikeresen le fogok küzdeni. Ti is így gondoljatok egy-egy, az utatokba gördülő akadályra: ne visszavessen, sokkal inkább motiváljon Benneteket! És amit nem győzök hangsúlyozni: mindig csak magatoknak akarjatok megfelelni, hiszen Ti vagytok a legfontosabbak, ha Ti jól érzitek így magatokat a bőrötökben, akkor minden rendben van. De akkor lássuk is, mi szolgált ma táplálékul:
Reggeli: Egy pohár tejeskávé és egy tönkölypogácsa
Tízórai: egy körte
Ebéd: Saláta csirkecombbal
Uzsi: 1 db alma
Vacsi: Update1-es kakaós csiga
Lehet, hogy ez egy kicsit soknak tűnik így elsőre, de igyekeztem alacsony ch-tartalmű ételeket választani, de próbálok a kcal-tartalomra is nagyon odafigyelni. A folyadékbevitelem pedig már bőven túllépte a 2 litert, aminek nagyon örülök. Ami a mai mozgást illeti: Rubint Rékával tornáztam eddig 40 percen keresztül, kifejezetten comb- és popsiformáló gyakorlatokat végeztem, hiszen én oda hízok először. :/ De úgy érzem, most a hasamra is jócskán rakódott a felszedett 1-2 kg-ból. No de sebaj, azért vannak a kihívások, hogy megküzdjünk velük. :) Nem adom fel, most megint olyan erősnek érzem magam, mint anno az elején. Emlékeztek még az első bejegyzéseimre? Néha, csak kíváncsiságból visszaolvasom őket és olyankor olyan jókat mosolygok magamban. :) Holnapra futást, kondit vagy Rékát tervezek, még nem tudom, melyiket válasszam, attól is függ, hogy érek haza a munkából. Kitartást kívánok Nektek és higgyétek el, képesek vagyunk rá, elérhetjük a vágyott formát, csak hinnünk és bíznunk kell benne! :) Mellékelek egy szombaton készült képet! :)

Egy újabb hét vége... :)

Sziasztok Kedves Publikum! :) Ismét eltelt egy fárasztó, ám csodás hét, én pedig újra jelentkezem! :) Szerettem volna hamarabb megörvendeztetni Titeket egy kis írással, de annyira lefoglalta minden időmet a felvételire való készülés, hogy még edzeni sem nagyon volt időm, amit mindenképpen szeretnék pótolni az elkövetkezendő időkben. Annyi mesélni valóm van a számotokra!!! Nagyon nagyon csodálatos hetet zártam, remélem, rengeteg ilyen lesz még az életemben, mert tényleg ez volt számomra a tökéletes hét, ennél jobb időszaka még nem volt talán az életemnek. Na de akkor vegyük szép sorjában a eseményeket. Amint már említettem, két helyre jelentkeztem mesterképzésre, az első helyen jelöltem meg az ELTE Társadalomtudományi karán lévő Közösségi és civil tanulmányok szakot, ahova csütörtökön kellett mennem felvételizni, ez egy szóbeli vizsgát takart. Csak hogy egy kicsit közelebbi képet kapjatok arról, mit is jelent tulajdonképpen ez a szak, azt tudnám mondani, hogy kicsit rokon a szociális munkával, de azért mégsem az teljesen. A második helyen a Károli Bölcsészkarán található Terminológia mesterszak szerepel, ami inkább nyelvészeti irányultságú szak, erre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Ide hétfőn kellett mennem felvételi elbeszélgetésre. Nagyon izgatott voltam, mert szerettem volna minél jobban szerepelni és nem akartam leégni. Azért úgy éreztem, mindent megtettem a felkészülés és a jó vizsga érdekében, így igyekeztem magabiztosan nekivágni ennek a kihívásnak. Természetesen a beszélgetést azzal indították, miért is akarok erre a szakra járni, mi motivál, stb., aztán pedig kérdezgettem a korábbi előmenetelemről illetve a szakirodalomból. Summázva egész jó pontot kaptam, mivel 40 pont volta a maximum, az én teljesítményemet pedig 39 pontosra értékelték. Mindenesetre még így is kétséges, hogy erre a szakra bekerülök-e, de én nagyon szeretném, habár csak a 2. helyen szerepel. Mint már mondtam, a másik vizsga csütörtökre volt meghirdetve, próbáltam mindent elolvasni, amit feladtak kötelező szakirodalomként, de a barátnőm is nagy segítségemre volt a jegyzeteivel, illetve a tanácsaival, mert ő most fejezte be az említett szak első évét. Úgyhogy igyekeztem ide is alaposan felkészülni, az utóbbi héten tényleg minden szabad időmet ennek szenteltem, de végül is megérte. Elsőként kerültem sorra és itt is a szokásos kérdéssel indítottak: miért gondolom, hogy ezen a szakon van a helyem, mi motivál, mit szeretnék, mit várok ettől a szaktól? A második kérdés pedig azt mérte fel, mennyire olvastam és mélyedtem el a szakirodalomban. Szerencsére minden kérdésre tudtam válaszolni és ez a pontjaimon is meglátszott. A maximálisan adható 99 pontból 98-at kaptam, szóval ide biztosan felvesznek, már ha egyáltalán elindul a szak. Ugyanis arra is fel kell készülnünk az oktatók szerint, hogy nem tudják elindítani a képzést a jelentkezők kevés száma miatt. Viszont valahova mindenképpen jó lenne bekerülni, mert én már nem bírom ezt a munkahelyet... Olyan lekezelően bánnak velem, állandóan ugráltatnak... Tudom, hogy szamárlétra és a fiataloknak ez a sorsa egy új helyen, de azért mindennek van határa! Szóval sikeresen letudtam a felvételiket, igazán elégedett lehetek az eredménnyel, most már csak várnom kell az eredményre, ami várhatóan július végén derül majd ki, így remélem, kétszeresen is lesz alkalmam az ünneplésre: egyrészt mert felvesznek valahova, más részt mert akkor látogatnak haza a nővéremék az unokahúgommal Skóciából, amit már nagyon nagyon várok! :) Akkor aztán lesz babázás! :) De ezzel még nem ért véget a jó hírek sorozata a hétre és még csak péntek van!!! :) Bizonyára közületek is sokan ismeritek és követitek figyelemmel akár a televízióban vagy a facebook-on Takács Nórát, aki a Hogyan legyek jó nő? műsort és a minivideókat készíti, illetve szépségápolási tanácsokat ad. Én is egyik lelkes követője vagyok és arra lettem figyelmes a facebook-on, hogy megalakult a Jónő Team. Érdeklődve olvastam utána a új formációnak, vajon mivel foglalkozik, miért alakult. Az adatlapon rátaláltam a célkitűzésükre: átalakításokat "hajtanak végre" azokon a lányokon, nőkön, akik hozzájuk jelentkeznek és meg akarnak szépülni, fel akarják dobni a külsejüket, de eddig nem találták meg a megfelelő stílust, stb. Úgy gondoltam, eljött az én időm, mit veszíthetek azzal, ha jelentkezem? Maximum nem választanak ki, de legalább megpróbáltam. Elküldtem a jelentkezésemet egy rövid indoklással, hogy miért is szeretném az átalakítást és ezzel elfogadtam a megszabott feltételeket, vagyis hogy az átalakítás teljesen ingyenes, az ott kapott ruhát nem tarthatom meg és az átalakulásról nyilvános anyag készül, mely megjelenik majd a Life.hu oldalon a Hogyan legyek jó nő? fejezeten belül. Vasárnap küldtem el a jelentkezésemet és képzeljétek, legnagyobb meglepetésemre és nem kevésbé kisebb örömömre már hétfőn felhívtak, hogy megkapták a jelentkezést és csütörtökön tudnék-e menni! Madarat lehetett volna fogatni velem, olyan boldog voltam. Kedden és szerdán egyeztettünk még és csütörtökön a felvételi után egyből a megadott cím felé vettem az irányt és izgatott várakozással tekintettem az előttem álló délután elé. Személyesen találkozhattam Takács Nórával és az ő kis Jónő csapatával: Nikivel, Katával, Dórival és Oszival. Egytől egyig mind nagyon aranyosak és kedvesek voltak, rengetegszer elmondták, hogy milyen szép vagyok és próbáltak még önbizalommal feltölteni. Hihetetlenül jól éreztem magam, teljesen feltöltődtem lelkileg, minden hónapban kellene egy ilyen nap! :) Gyönyörű frizurát és sminket kaptam, egy nagyon dögös rucit egy 10 cm-es magassarkú kíséretében, illetve megleptek a csajok pár sminkkel is, annyira aranyosak voltak! A fotózás is nagyon jó hangulatban telt, de az átváltozásomat Ti is láthatjátok majd 3 hét múlva a Life.hu oldalon. Természetesen megosztom majd Veletek itt az oldalon is, hogy ne maradjatok le róla, és nagyon kíváncsian várom a véleményeket, visszajelzéseket és az építő(!) kritikát. A csapat nagyon jó és sép munkát végzett, mind a fizikai, mind a lelki dolgokat illetően. Puszival és öleléssel váltunk el, illetve azzal biztattak, hogy bármikor fordulhatok hozzájuk segítségért a későbbiekben. Nem hiszitek el, de ahogy kiléptem az ajtón és a metróra vártam, már tök bámult egy srác! :D Én meg nem győztem mosolyogni egész úton hazafelé, mert annyira jó élményekkel tarkított napom volt és annyi pozitív gondolattal és tapasztalattal lettem gazdagabb, hogy semmi nem tudta elrontani a kedvemet! :) Szóval nagyon várom már a megjelenést és tényleg nagyon kíváncsi vagyok a visszajelzésekre, bár tudom, hogy biztosan lesz egy-két rossz indulatú megjegyzés, igyekszem ezt az irigység számlájára írni vagy ignorálni. Holnap pedig Budapestre megyek Anyukámmal, ellátogatunk néhány üzletbe, hogy felfrissítsük a ruhatárunkat így nyár közeledtével, habár az időjárás nem az évszakot igazolja, azért bízom benne, hogy lesz ez még jobb is! Tudjátok, mindig csak pozitívan! (És ez most nem az Unicum reklám helye! :D ) Nagyon nagyon szép napot és kitartást kívánok Nektek, remélem,, hamarosan tudok írni és beszámolhatok egy izzasztó edzésről! ;) Ne adjátok fel, közel a cél! :)

Itt van a nyár, itt van újra! :)

Sziasztok!!! :) Szinte idejét sem tudom már, mikor ültem le utoljára a gépem elé és írtam az utolsó bejegyzést, de azt hiszem, majd' három hete lehetett. Kérlek, ne haragudjatok, amiért ennyi ideig olvasnivaló nélkül hagytalak Titeket, tényleg rajtam kívülálló okok miatt történhetett meg. A helyzet az, hogy nem volt jó a gépem és nem volt itthon egy darabig, ezért nem tudtam írni a mindennapjaimról és azt hiszem, van bőven pótolnivalóm, ami a mesélést illeti. 3 hét ugyanis nagyon hosszú idő. A legutóbbi bejegyzésemet ott fejeztem be, hogy meséltem a Fitbalance Arénás élményeimről, hogy mennyire jól éreztem magam és hogy a jövőben is szeretnék majd ellátogatni ilyen rendezvényekre. Természetesen a sport azóta is meghatározó és aktív szerepet játszik az életemben, már amennyire az időbeosztásom ezt megengedi, de a heti 3-4x-i edzésekhez mindig próbálom magam tartani és igyekszem csökkenteni a súlyomat, amit a 70 kg alá kerülésem óta stabilan tartok, szóval ennek is örülök, de az igazán nagy öröm az lenne számomra, ha megközelíteném a rég áhított 60-as álomsúlyt. De ne kapkodjunk el semmit, mindent csak szép sorjában. Egyébként pont ma van 8 hónapja, hogy életmódot váltottam és újjászülettem. Azóta is egyre jobban érzem magam, megfigyeltem, hogy teljesen másképp viselkedem az emberekkel és ebből kifolyólag ők is teljesen másképp viselkednek velem. Tényleg hatalmas ereje van annak, ha az ember magabiztos és van önbizalma. Tényleg csak elhatározás és kitartás kell. Tudom, annyira könnyű kimondani és leírni ezeket a szavakat, de megvalósítani és ténylegesen kitartani - talán nincs ennél nehezebb dolog. Vannak olyan nehéz napok, amikor semmi kedvünk tovább csinálni, mert nem látjuk értelmét vagy (még!) nem látjuk az eredményét, de higgyétek el, nem csak azt kell szem előtt tartani, hogy úgy akarok kinézni, mint ez meg ez a modell vagy ez meg az, hanem a belső változás, saját békénk megtalálása ugyanannyira fontos - sőt még talán fontosabb - , mint a külső alakváltozás. Na de elég is a hegyi beszédből, hiszen ezt Ti is tudjátok, hogy elsősorban magatok miatt kell akarnotok a változást, soha ne azért tornázzatok vagy csináljatok valamit, mert másnak akartok megfelelni! Szóval, mi is történt velem az elmúlt időszakban? Képzeljétek, túl vagyok életem első fotózásán és mondhatom, annyira szuper volt!!! Csak ajánlani tudom mindenkinek! Annyira aranyos fotóssal "dolgozhattam" együtt, hogy egy percig nem voltam feszült illetve nem éreztem magam feszélyezve, egyből elengedtem magam és olyan szupi képek készültek, hogy bizton állíthatom, nem ez volt az utolsó fotózás, amin életemben részt vettem. Töltök majd fel pár képet ide, hogy az is megszemlélhesse az eredményt, aki esetleg nem ismerősöm a közösségi oldalon. :) Pasikkal most nem állok sehogy, úgy vagyok velük, mint a zsiráfokkal: szépek, szépek, de valahogy otthonra mégsem kellenének... :D És egyébként régen éreztem már magam ilyen jól és kiegyensúlyozottnak. Még egy örömteli esemény történt, míg nem voltam online: lezajlott az ötéves gimnáziumi osztálytalálkozóm. Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget nevettünk, felidéztük a régi szép emlékeket és mindenkiről megtudtuk, hogyan sikerült boldogulnia az elmúlt években. Az utóbbi heteket pedig az egyetemi felkészülésnek szenteltem, ugyanis jövő héten hétfőn és csütörtökön lesz a mesterképzésre a szóbeli elbeszélgetés. Kérlek, nagyon szurkoljatok majd nekem az adott napokon, mert nagyon nagyon szeretném, ha felvennének, ugyanis minél előbb ott szándékozom hagyni a jelenlegi munkahelyemet. Rájöttem, hogy nekem nem való az a munka, amit ott végzek, de hát a szükség és a pénz nagy úr. Szeptemberig csak kibírom valahogy... Na de nem azért jöttem, hogy panaszkodjak. Képzeljétek, új célokat és terveket találtam ki magamnak, csakhogy továbbra se maradjak motiváció nélkül! Szeretnék ezzel Nektek is egy kis erőt és kitartást valamint inspirációt adni. Szóval azt a nevet adtam neki, hogy Ötéves terv. :D Nyugi, nem valami utószocialista képződményről van szó, csupán az én tervem is 5 évig tart. Tehát:
1. Felvesznek valamelyik mesterszakra, ami 2 évig tart. Felköltözöm kollégiumba Budapestre és mellette személyi edzőhöz járok, hogy megtartsam, sőt tovább fejlesszem az alakomat és formámat.
2. A mesterképzés elvégzése után 1 évre kimegyek külföldre (német nyelvterületek elsősorban, hogy profi szinten elsajátíthassam a németet)
3. Hazajövetelem után elhelyezkedem a némettel valami nagy multihoz, ahol elegendő pénzt keresek ahhoz, hogy finanszírozhassam a szakfordító-tolmácsképzés elvégzését a BME-n, ami 2 éves képzés.
Nos, ez lenne az én Ötéves tervem. Mi a véleményetek? Én soha nem éreztem magamban még ekkora erőt, kitartást és elhivatottságot az iránt, hogy megvalósítsam a céljaimat és a legjobb az egészben, hogy tudom, hogy képes vagyok rá. Csak rajtam múlik és mivel bízom és hiszek magamban, a határ csak a csillagos ég lehet. Ugyanez vonatkozik Rátok is! Merjetek nagyot álmodni és tűzzetek ki magatok elé olyan célokat, amelyeket szeretnétek elérni! Ígérem, most már gyakrabban fogok jelentkezni és a felvételiről is részletesen be fogok számolni. Jók legyetek addig és kitartást kívánok a továbbiakban! :)

Májusi pillanatok... :)

Sziasztok Kedves Olvasóközönségem! :) Ismét nagyon nagyon régen írtam Nektek, remélem, nem veszitek ezt nagyon zokon, hiszen tudjátok, hogy mostanában kevés a szabadidőm, mert a munkába utazás sajnos minden időmet és energiámat kiveszi. De nem akarok semmiféle kifogás mögé bújni, most igyekszem pótolni a sokhetes elmaradásomat, ami az írást illeti. :) Szóval ott fejeztem be az előző bejegyzést, hogy május 1.-jén Rubint Réka egy, a városomhoz közeli faluban tart majd Alakreform edzést. Természetesen nem hagyhattam ki ezt az eseményt, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy élőben milyen lehet egy ilyen kemény órát végigtornázni és személyesen is szerette volna találkozni már azzal az emberrel, aki ennyi motivációt és erőt ad a fogynivágyóknak. Nos, egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem, mert nagyon klassz élményben részesültem. Izzasztó és kemény 60 percet tornáztunk végig, a másnapi izomláz érzése pedig leírhatatlan volt, persze nem a rossz értelemben. :) Sikerült pár szót is váltanom Rékával, elmondtam neki az én személyes kis sikertörténetemet, amiért megdicsért és ez nagyon jól esett! :) Teljesen felfrissülve és feltöltődve jöttem haza, az egész napomat feldobta ez a kis reggeli torna. Este aztán még lementem egy kicsit futni is, hogy kerekebb legyen a nap, de nem éreztem volna, hogy fáradság lenne, inkább örömömet leltem a mozgásban. :) Aztán túl vagyok a születésnapomon is, immáron én is a 23 évesek táborát erősítem, aminek nem örülök annyira, mert lélekben még mindig 18 évesnek érzem magam, persze elfogadom, hogy telik az idő. Na nem mintha olyan öreg lennék, különben is azt szokták mondani, hogy az ember mindig annyi idős, amennyinek érzi magát. :) Rengetegen megköszöntöttek, ami nagyon jól esett, ez úton is köszönöm nekik, igazán széppé varázsolták az amúgy is csudijó napomat. Közben persze a mozgásról sem feledkeztem meg, bár az elmúlt napok-hetek sűrű programjai miatt kicsit kevesebb alkalmam volt mozogni, de próbálok nagyon odafigyelni a táplálkozásomra illetve arra, hogy heti 3-4x minimum tornázzak vagy futócipőt húzzak, esetleg ellátogassak zumbára. :) Képzeljétek, annyira izgatott vagyok, mert holnapután lesz majd a fotózás, amiről meséltem Nektek és remélem, nagyon jó képeket készít majd rólam a profi fotós. Megpróbálok majd minél több stílusú ruhát vinni, amiből sikerült most bevásárolnom, ugyanis megkaptam az első fizumat! :) Vettem egy csomó jobbnál jobb ruhát, remélem, majd parádézhatok bennük a nyáron. :) Természetesen majd Veletek is megosztom a fotózás eredményét, de szurkoljatok mindenképpen! :) A kövi fontos infó, amivel még adós vagyok Nektek, hogy behívtak felvételi elbeszélgetésre a jelentkezésem alapján. A Károlira majd június 3.-án kell mennem, az ELTE-ről még nem érkezett meg a levél, de e-mail-ben már értesítettek. Remélem, ezeket az akadályokat is simán fogom venni és szeptembertől ismét beülhetek az iskolapadba. Soha nem éreztem még ennyi erőt magamban, és tudom, hogy ez is sikerülni fog, mert nagyon akarom és azt hiszem, sikerült bebizonyítanom, hogy a lehetetlen nem létezik és elérhetjük, amire vágyunk! Annyira jó érzés, hogyha bízunk magunkban és magabiztosan élünk a mindennapokban, mert akkor minden a miénk lehet. Ezt pedig a sportnak köszönhetem, ebben biztos vagyok! Titeket is csak arra tudlak biztatni, hogy ha van egy célotok, amit szeretnétek elérni, akkor tegyetek érte, ne halogassátok, mert ha elhatározzátok magatokat és kitartotok, minden nappal közelebb kerültök az igazi önmagatokhoz és ezáltal megismeritek magatokat, magabiztosak lesztek és nincs ennél jobb érzés a világon, ezt (most már) tapasztalatból mondom. Na a lelki fröccs után, leírnám a tegnapi élményemet. :) Képzeljétek, tegnap ellátogattam Fitbalance Arénára, ami egy egésznapos sportrendezvényt foglalt magában, aminek a Papp László Budapeste Sportaréna biztosította a helyszínt. Rengeteg sportprogrammal, kiállítóval és bemutatóval készültek a szervezők és természetesen az egész nap a sport és az egészségtudatos életmód jegyében zajlott. Sok sztárfellépő volt, köztük Rubint Réka és Norbi, Béres Alexandra és még sorolhatnám. Reggeltől estig ott voltam és igyekeztem minél aktívabban eltölteni a napot: déltől például egy táncos dance aerobik-féle órán vettem részt, aztán ezt követte egy órától Réka már jól ismert alakreform órája, ami rendesen megizzasztott. Utána dedikáltattam vele az újságomat és csináltunk közös képet is, természetesen feltöltöm majd ide az oldalra. :) Utána kicsit szétnéztem az Expo-n, ettem egy kis salátát, feltöltekeztem energiával, hogy aztán újdonsült erővel csapjak bele a mozgásba. 3tól szintén egy táncos óra következett, az is nagyon élvezetes volt, aztán ezt követte 4től Béres Alexandra Súlykontroll órája, ami igencsak kemény volt, alig bírtam végigcsinálni! Zárásképp pedig egy fergeteges zumba következett, ami rádöbbentett arra, hogy mennyire hiányzik a zumba a mindennapjaimból, szóval ha törik, ha szakad, be fogok iktatni minimum heti két zumbanapot a hetembe! :) Összességében nagyon jó volt, sok érdekes szóróanyagot kaptunk és persze az ajándékokkal sem bántak szűkmarkúan, szóval elégedett voltam mindennel. :) Nagyon várom, hogy megint legyen egy ilyen esemény, remélem, azon már nem egyedül fogok részt venni, hanem eljön majd velem valaki vállalkozó szellemű. ;) A mai napom pedig a regenerálódás és a pihenés jegyében telik, ugyanis olyan izomlázam van, hogy menni is alig bírok! :D De nem számít, mert a fájdalom a barátunk. :) Erről jut eszembe, holnap lesz 3 hete, hogy összejöttem a sráccal, akiről meséltem Nektek, de úgy érzem, nem nagyon illünk egymáshoz, nincs meg az azonos hullámhossz. :/ Viszont van egy másik srác, akiről még nem meséltem, de majd legközelebb! ;) Nagyon gyönyörű napot kívánok Nektek, érezzétek nagyon jól magatokat és vigyázzatok magatokra! :)

Rékával és Norbival a Fitbalance Arénán :)

Közeleg a május :)

Sziasztok! :) Nagy szeretettel köszöntök minden kedves Olvasót, illetve azokat is, akik még csak most kapcsolódnak be a blog olvasásába. Bár igaz, nekik van egy kis pótolnivalójuk, ami az írásokat illeti, de mindenképpen ajánlom, hogy "lapozzatok bele", ha van egy kis időtök, hátha motivációt és erőt merítetek belőle. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a blog azért jött létre, hogy dokumentáljam a fogyásomat és Ti is nyomon tudjátok követni, éppen hol tartok, de e mellett igyekszem jó tanácsokkal is szolgálni, már amennyire tőlem telik. Az biztos, hogy Nélkületek nem tartana 1200-as nézettségnél az oldal és talán én sem írtam volna már 62 bejegyzést. Mindannyitoknak szeretném megköszönni, hogy mellettem álltatok és támogattatok azzal, hogy elolvastátok a bejegyzéseimet és pozitív visszajelzést kaptam Tőletek. Ez hatalmas motivációt és energiát adott a kitartásban. De elsősorban mindig az egyénen áll vagy bukik a siker, ezt ne felejtsétek el! Mielőtt kifutnék az időből - már ami az áprilist illeti -, elmondanám, hogy végeztem egy kis számvetést az év első harmadára. Azt kell mondjam, hogy ilyen klassz és sikeres évem még nem volt, mint ahogyan a 2013-as év alakul/indul. Igaz, nem ment minden zökkenőmentesen, sokszor kerültem hullámvölgybe, de nem hittem volna, hogy ilyen hamar eljutok arra a pontra, amikor azt tudom mondani: tökéletes egyensúly és harmónia, elégedettség van bennem. Tudom, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy fenntartsam ezt az állapotot és tudom, hogy mit tettem már meg azért, hogy elérkezzek ide. Ez a tudat az, ami az embernek önbizalmat ad és magabiztosságot kölcsönöz. Bár azt sem szabad elfelejteni, honnan indultunk. A lényeg, hogy a szemetek láttára olyan belső és külső változáson mentem át, hogy még én sem hittem volna, hogy sikerülhet. A lehetetlen nem létezik nevezetű történet tényleg igaz. Higgyetek magatokban és akkor minden sikerül! Na de elég is a hegyi beszédből, rengeteg mesélnivalóm van, mióta utoljára itt jártam. A munkába szerencsére kezdek belerázódni, a kollégákkal most már nagyon jól kijövök (főleg a pasikkal... :P), a múlt héten is például annyit nevettem, hogy már majdnem úgy maradt az arcom! :) De azért igyekszem úgy csinálni, mint aki keményen dolgozik! :P Szóval a munkában úgy néz ki, minden okés és lassan megkapom az első havi fizum is, amiből ruhákat fogok venni és képzeljétek, itt a második jó hír: májusban elmegyek egy fotózásra! Egy profi fotós potom pénzért megcsinálja a portfóliómat, közel 140-150 képet készít majd rólam! Enikő, az egyik legkedvesebb barátnőm ajánlotta ezt a srácot, én pedig úgy döntöttem, születésnapomra meglepem magam egy fotózással! :) Addig még két hét van hátra, szóval az elkövetkezendő két hétben nagyon kemény edzésbe és diétába kezdek, hogy az objektív előtt a lehető legjobb formámat hozzam! :) Igyekszem a futást és az itthoni tornát is nagyon megnyomni, mert ezen a héten nem brillíroztam ezen a téren... :S De ennek is megvan az oka! Ez a harmadik jó hírem. Tudjátok, említettem, hogy megismertem az egyik volt csoporttársam munkatársát egy kissé rosszul sikerült buli alkalmával. Nos, el kezdtünk találkozgatni és odáig "fajult" a dolog, hogy április 22. óta már nem az egyedülállók táborát erősítem, hanem párkapcsolatban élek. Persze pár nap után még nem lehet semmi komolyat mondani a dologról, de nem is akarok, hagyom, hadd sodródjak az árral, majd alakulnak a dolgok. Szóval most minden jól alakul körülöttem. Ja és ha még ez sem lenne elég, akkor mondok további klassz híreket! :) Május 1.-jén, szerdán egy közeli faluban, Rácalmáson majális lesz, ahol nem más, mint Rubint Réka tart majd alakreform órát. Ki fog elmenni? Hát persze, hogy én! :) Sőt, nagyon szeretnék elmenni a május 11.-én tartandó Fitbalance Aréna nevezetű rendezvényre is, ami egy egész napos mozgásprogram lenne. :) Mindezek mellett pedig kezdem tökélyre fejleszteni az autodidakta módon elsajátított hastánctudásomat. Jövő hét végén pedig előreláthatólag buliba megyünk, ami remélhetőleg jobban fog sikerülni, mint a legutóbbi. Nagyjából ez a helyzet most velem. Úgy érzem, most tényleg sínen van az életem és tudom, hogy ezt magamnak köszönhetem, na és persze a körülöttem lévők támogatásának. Most megyek, mert nagyon fáradt vagyok, de jövő héttől indul a kemény edzésprogram! Kitartást Nektek is és vigyázzatok magatokra! :)

Közeleg a május... :)

Sziasztok! :) Kicsit több, mint egy hét telt el az utolsó bejegyzésem óta, amiért ismételten elnézést kérek, de hát tudjátok, az idő szűke miatt én sem nagyon tudok írni annyit, amennyit szeretnék. Azért igyekszem pótolni és minden fontos dologról beszámolni Nektek. Örömmel osztom meg Veletek a hírt, hogy nagyon jól vagyok, jól érzem magam ebben a gyönyörűen szép, tavaszi időben és nagyon örülök neki, hogy végre beköszöntött a jó idő. Remélem, megfogadtátok a tanácsomat, Ti is egyre többször mentek ki a szabadba, hogy a szervezetetek feltöltekezhessen. No, mi is történt velem az elmúlt egy hétben... Sikeresen túl vagyok a harmadik munkahéten, egyre több feladatot kapok. Viszont képzeljétek, időközben voltam egy másik állásinterjún is. Ez a munka itt lenne a városban, tehát annyival könnyebb lenne a dolgom, hogy nem kellene olyan sokat ingáznom és korán kelnem, mert az nagyon kiveszi az energiámat. Itt is szükség lenne a német tudásra, de gyakorlatilag a pozíció egy adminisztratív, irodai állás. Megpróbáltam, én úgy érzem, teljesen elégedettek voltak velem az interjú során, majd hét elején várható visszajelzés. Kíváncsian várom a fejleményeket. :) Aztán ami nagyon lényeges még, az a futás. Múltkor már említettem Nektek, hogy a jó idő engem is lecsalt a közeli tornapályára és kezdetlegesen is, de futottam egy keveset. Nos, igyekeztem megtartani ezt a jó szokást és a héten 3 alkalommal voltam futni! :) Kedden az össztáv 4,2 km volt, csütörtökön 3,9 km, ma reggel pedig ismét futócipőt húztam és 4,2 km-t futottam-gyalogoltam nagyjából háromnegyed óra alatt. Oké tudom, nem a legszuperebb arány, de valahol el kell kezdeni, lesz ez még jobb is. Nagy álmom, hogy egyszer lefussam majd a budapesti Nike-félmaratont, ami minden év szeptemberében kerül megrendezésre. Végül is még egész időben vagyok, ami a felkészülést illeti. :) De tényleg nagyon hatásos edzés- és mozgásforma a futás, én mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki. :) És képzeljétek, ahogy jövök haza futásból, olyan jó kedvem van mindig és az emberek is megbámulnak. De nem azért, mert olyan slampos vagy trampli lennék, ahogy sportos öltözékben és izzadtan gyalogolok haza, hanem inkább elismeréssel néznek rám. Ez pedig jól esik és én is azt érzem, hogy ma is tettem valamit az egészségem és a karcsúságom megőrzése érdekében. :) Épp most fejeztem be Rubint Réka 40 perces comb és popsiformáló tornáját, alaposan megizzasztott a hölgyemény, de ezért szeretem. :) Képzeljétek, ma méredzkedtem, mert kíváncsi voltam, vajon fogytam-e a múlt héthez képest, illetve le akartam mérni, mennyire hasznos a futás. Nos, nem csalódtam a mérlegben vagy inkább magamban? Ugyanis a masina 67,7 kg-t mutatott alattam! Nagyon régen voltam már ennyi, közel 10 éve! A régi ruháim egytől egyig jók rám, de persze nagyon szeretnék újakat is venni. Bár nem tudom, mennyire megbízható, de a mérlegünk mér testzsírszázalékot is. Az enyém - a mérlegünk szerint - 23,8 %, ami egy táblázat alapján az egészséges és átlagos kategóriába tartozik. Persze én azért szeretném még magamról letornázni a plusz 7 kg-t, de így is nagyon jól érzem már magam a bőrömben. Tényleg igaz, hogy hinnünk kell önmagunkban, akkor sikerülni fog elérni a célunkat. A lehetetlen nem létezik, az csak egy felesleges szó, amit mielőbb ki kell törölnünk a szótárunkból. Élvezzétek az életet, a jó időt és vigyázzatok magatokra! Kitartást Nektek a továbbiakban! :)

Zsuzsi futása... :)

Sziasztok! :) Ismételten csak úgy kell kezdenem a bejegyzést, hogy elnézéseteket kérem, amiért ilyen sokáig olvasnivaló nélkül hagytalak Benneteket. Ne haragudjatok, kérlek, de annyira kiveszi minden időmet és energiámat a munka, hogy utána nem marad már erőm arra, hogy rendszerezzen a gondolataimat és butaságokat meg nem akarok ide írni, mert úgy gondolom, ez egy komolyabb oldal, ami arra hivatott, hogy másokat motiváljon és segítséget nyújtson nekik abban, hogy kitartsanak, hogy elérjék a céljukat, legyen szó fogyásról vagy bármi másról. Örömmel tudatom Veletek, hogy ez a 60. bejegyzés az oldalon és a nézettség már meg is döntötte az 1100-at, szóval elég sikeresnek mondhatjuk az oldalt. Természetesen ez a Ti érdemetek, hiszen Nélkületek nem sikerült volna ilyen szép számokat produkálni. :) Na de evezzünk is komolyabb vizekre, mert régen írtam és sok mesélnivalóm van. :) Szóval az első és legfontosabb, hogy végre beköszöntött a tavasz! Annyira gyönyörű idő van, hogy ilyenkor vétek a négy szoba között tespedni, azonnal ki kell menni a szabadba, ha van rá lehetőség. Mindenkit erre biztatok, mozduljatok ki és csináljatok a szabadban valami programot, legyen az sport, séta, egy kis főzőcskézés vagy bármi más. :) Nincs jobb annál, hogy ragyogóan süt a nap, dalolnak a madarak és végre kevesebb réteg ruha is elég, akkor sem fázunk. Persze vigyáznunk kell, nehogy megfázzunk! De mozduljatok ki minél többször, ha tehetitek, mert a napfénynek is jótékony hatásai vannak: felvidít és feltölt minket, jót tesz a léleknek és a D-vitaminról se feledkezzünk meg, melyet a napfényből nyerhetünk elsősorban. A másik fontos dolog, hogy túl vagyok a második munkahetemen. Nem állítom, hogy mindent tudok már, de igyekszem gyorsan megtanulni a feladatokat és ügyesen elvégezni a rám osztott munkát, hogy elégedettek legyenek velem. Telefonokat kell felvennem és az ügyfeleket kiszolgálnom, de úgy érzem, az ügyfelek kedvelnek engem és a hívásokat is jól kezelem. :) A munkatársakkal is kezdek összebarátkozni, van egy-két kifejezetten jó fej kolléga, de mivel nem egy korosztály vagyunk, ezért kicsit nehezebb lesz az összeszokás, mint az előző munkahelyemen volt. De majd csak megszokom az ottlétet és az egyetemig hátralévő időben legalább keresek egy kis pénzt. Képzeljétek, múlt hét pénteken megkaptam az első komolyabb megbízásomat: egy német ügyfél érkezett a céghez és mivel csak én tudok németül, nekem kellett tolmácsolnom! Szörnyen izgultam, de szerencsére jól ment a dolog, elégedettek voltak velem, szóval máris elkönyvelhettem az első sikerélményemet. :) A másik kardinális és fontos kérdés az életemben a mozgás. Nyilván most már nincs alkalmam annyit mozogni, mint korábban, mert nagyon kevés az időm. De nem akarok lemondani a sportról, mert hiányzik az életemből, illetve a fogyás szempontjából sem elhanyagolható, hogy folytassam. Ezen a héten hétfőn, szerdán és ma itthon tornáztam, kedden pedig hosszú idő után ellátogattam zumbára, ami nagyon jól esett! :) Pénteken a konditeremben voltam, ugyanis Aerobik night volt, vagyis tovább tartott nyitva a terem és órákat szerveztek. Este 8kor kezdődött a Dance aerobik, amikre elmentem és nagyon jól éreztem magam! Alaposan kifáradtam és megizzadtam, de szükségem is van az intenzív mozgásra, mert ülőmunkát folytatok és sajnos úgy érzem, többet is eszem az elmúlt időszakban. :( De azért nagyon igyekszem! A címben azt olvashatjátok: Zsuzsi futása. Nos, Vörösmarty után szabadon használom ezt a kifejezést, de a Zalánt lecseréltem. :P Képzeljétek, kihasználva a mai csodálatos időt, elmentem futni és nagyon jót tett a lelkemnek. Azt hiszem, komolyabban is el kezdek foglalkozni vele, mert nagyon jó edzésforma és az állóképességet is remekül javítja. Kb. 3,5 km távot tettem meg, ami tudom, nem valami sok és sajnos ezt nem mind futva teljesítettem, hanem gyalogoltam is, de gondolom, mindenhez hozzá kell szokni. :) Nem adom fel, de ezt már tudjátok. :) Ahogy jöttem haza, azon gondolkoztam - és Ti is ehhez tartsátok magatokat -, hogy nem szabad foglalkozni a negatív dolgokkal. Ha valaki valami rossz indulatú megjegyzést tesz rátok vagy bántó dolgot mond, ne foglalkozzatok vele. Mi tudjuk, mennyi mindent értünk már el a kemény munkánkkal és becsüljük magunkat érte. Igenis legyünk büszkék magunkra, megérdemeljük, hogy önbizalmunk legyen! Bízzunk magunkban, mert az rengeteg mindenhez hozzásegít minket! Ez nagyon fontos dolog, jegyezzétek meg! :) Képzeljétek, az elmúlt napokban, sőt hetekben a folyadékbevitelem szinte mindig meghaladja a 2 l-t, aminek nagyon örülök. Ügyeljetek arra is, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyatok, főképp vizet, de teát is ihattok, de szigorúan csak édesítővel. A régi idők emlékére leírnám, ma mit ettem, remélem, adok Nektek ezzel egy kis ötletet vagy segítséget:
Reggeli: 1 db narancs és 1 pohár tejeskávé, édesítőszerrel
Ebéd: Tökfőzelék és 1 csirkecomb
Uzsi: 1 banán
Vacsi: Alma és kivi
Nos nem biztos, hogy jók az arányok, mert tudom, hogy inkább délelőtt kellene szénhidrátot ennem, délután pedig fehérjét, erre majd megpróbálok odafigyelni a jövőben. Remélem, hamarosan nagyon szuper formában leszek és a mérleg is a megfelelő értéket fogja mutatni alattam. Remélem, szép napotok van és kitartotok! :) Igyekszem gyakrabban jelentkezni, vigyázzatok magatokra és irány ki a szabadba! :)

Új hónap, új időszámítás :)

Sziasztok! :) Hűű, idejét sem tudom már, mikor írtam már Nektek utoljára, amiért elnézést kérek... De mióta el kezdtem dolgozni, alig van egy kis időm, de erről majd később mesélnék. Ahogy a címben is írtam, új hónap van, új időszámítással. Elérkezett április vagy más néven Szent György hava, ami szeszélyességéről ismert. Nos, sajnos ezt most nem tapasztalhatjuk meg, mert változatlanul rossz idő van, szóval nem nevezhetnénk kiszámíthatatlannak az időjárást, sajnos. Pedig az emberek lelkére már nagyon ráférne egy kis tavasz. Olyan jól esne már egy kis napsütés, egy kis meleg, egy kis jó idő, hogy végre ne azt a nagy téli kabátot kelljen felvenni reggelente... :( És amitől még nagyon ki vagyok borulva, ez a rengeteg csapadék! De gondolom ezzel nem csak én vagyok így. Ettől a szomorú időtől az ember kedve is szomorú lesz. Na de mielőtt bedepiznénk teljesen, örülni kell a jó dolgoknak, mert az életet azok teszik széppé. Emlékeztek, egyszer már írtam: ha képesek vagyunk örülni a legkisebb dolgoknak, akkor mindig érhet bennünket jó dolog és meglepetés. A bejegyzés címében azt írtam: új időszámítás. Nos, ezt nem feltétlenül a nyári időszámítás bevezetésére illetve az óraállításra értettem, hanem alapvetően az életemre. Úgy érzem, hogy ez az április - ha nem is sorsfordító -, de mindenképpen új korszakot hoz az életembe. Egyrészt annak nagyon örülök, hogy végre lett munkám, még ha ezáltal jóval kevesebb időm marad mindenre, másrészt tényleg érzem magamon is és a környezetemen is a változást. Ha pedig hiszünk abba, hogy a dolgok megváltozhatnak, hogy képesek vagyunk megváltoztatni az életünket, akkor sikerülni is fog. Nem alkalmazom a vonzás törvényét (legalábbis tudatosan nem), de tényleg igaz az, hogy bármit elérhetsz, ha hiszel benne és eldöntöd, hogy megvalósítod. Gondoljatok csak bele, ez az alapja a sok sikeres fogyási történetnek, elég, ha csak az én példámat vesszük. Hittem abban, hogy elérhetem a kitűzött a célt. És kitartottam az elhatározásom mellett. Ez is rendkívül fontos. Ha eldöntöttük, amit szeretnénk, akkor ragaszkodjunk hozzá foggal-körömmel, mert az elért eredmény csakis a mi érdemünk és azt senki nem veheti el tőlünk! Mellé pedig önbizalom és magabiztosság jár "ajándékba". Milyen nagyszerűen és egyszerűen hangzik, nem igaz? De az a baj, hogy felismerni azt a helyzetet, hogy változtatnunk kell, mert szükségünk van arra, hogy más legyen az életünk, az egyik legnehezebb dolog. De megéri! Na de elég is a lelki fröccsből, most mesélnék inkább kicsit a munkáról. Elég megterhelő a korán kelés, egyrészt mert nagyon elszoktam tőle, másrészt nem keltem még sosem ilyen korán. Jelenleg úgy néznek ki a napjaim, hogy reggel negyed 6kor felkelek, elindulok a munkába (8-fél 5ig van a munkaidő) és este 7re hazaesek. Gyakorlatilag semmire nem marad időm, kondiba nem is tudom, hogy fogok járni, szerintem azt elfelejthetem egy időre. A munkatársak nagyon aranyosak és segítőkészek, mindenki mosolyog rám és szerencsére az ügyfelek is kedvesen bánnak velem. Már felvettem néhány telefont is, de leginkább németről fordítottam magyarra. Nagyjából ennyit csináltam eddig, de több fontos feladat is a hatásköröm alá fog tartozni, aminek a megtanulása remélem, nem fognak problémát okozni. Természetesen a fogyókúrát továbbra sem adtam fel, és nem áll szándékomban abbahagyni. Oké, a húsvét kicsit bezavart a sütikkel meg a kajákkal, de próbáltam nem sokat enni belőlük. Folytatom a Rubint Rékás tornát, heti 4x igyekszem megcsinálni és tartom a diétát. Hétfőn fogok mérlegre állni, kíváncsi vagyok az eredményre... Nagyon közeledik az osztálytalálkozó időpontja és szeretnék majd az első fizumból pár jó ruhát is venni! Addig is folytatom és kitartást Nektek is!

Így voltam dolgozni az első munkanapomon. :)

Húsvétra készülvén... :)

Sziasztok! :) Két napja írtam Nektek utoljára, akkor azzal az örömteli hírrel szolgáltam számotokra, hogy végre van munkám, felvettek egy budapesti nyomdához és keddtől ott fogok dolgozni, mint ügyfélszolgálati asszisztens. Nagyon várom már, biztosan izgalmas időszaka lesz az életemnek, bár azért kicsit tartok is tőle, de bízom benne, hogy hamar beletanulok az új feladataimba és a feletteseim elégedettek lesznek velem. Én mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy így legyen. Szeretnék jó kollégájuk lenni, aki ügyesen ellátja a feladatait és akit szeretnek a munkatársai. Természetesen nem csak a munkában szeretnék ilyen kiváló lenni, hanem a magánéletemben is sikereket akarok elérni. Úgy érzem, hogy kezd egyenesbe jönni az életem és megtérül az a sok áldozat, amit az elmúlt időszakban hoztam. Bár nem is nevezném áldozatnak, inkább csak egy új életszemléletnek. :) Szóval, tegnap voltam az orvosi alkalmassági vizsgálaton, ami a munkához kellett és szerencsére megfeleltem, az orvos mindent rendben talált. Utána aláírtuk a munkaszerződést, megkaptam minden papírt, ami a belépéshez szükséges. Tehát most már semmi nem választhat el attól, hogy kedden belevessem magam a munkába. Az első fizetésemből pedig veszek magamnak pár új ruhát, remélem, addigra már nagyon szuperül fogok kinézni. Bár a súlyom még mindig 69 kg, bízom benne, hogy ez hónapról hónapra lejjebb megy és beleférek majd a régi ruháimba és vehetek magamnak olyan darabokat, amikről korábban csak álmodtam. Egy futócipő és egy térdvédő is be van még tervezve, mert szeretném elkezdeni a futást is, mert azzal is nagyban javítható az állóképesség és formálható az alak, főleg a comb és a fenék, ami nekem a legproblémásabb területek. Ezért is kezdtem el mostanában Rubint Réka dvd-jére tornázni, ezen a héten már 2. alkalommal tornáztam 40 percig Rékával az izzasztó mozdulatokra. Nagyon izomlázam volt az első alkalom után, remélem, hogy lassan megszokom majd ezt a mozgásformát és az alakomon is látszódni fog a változás. Úgy határoztam, hogy áprilisban - idő szűke miatt - esténként itthon fogok tornázni Réka dvd-jére, minimum 4x egy héten, de elképzelhetőnek tartom, hogy mellette párszor elmenjek a kondiba is, hogy még hamarabb látható legyen az eredmény. Természetesen a diétát is tartom mellette: arra gondoltam, hogy a munkába kifejezetten Norbi-féle Update1-es ebédet fogok magamnak rendelni, így le lesz a gond a meleg étkezésemről, a reggelit esetleg egy teljes kiőrlésű péksüteménnyel, a tízórait és az uzsonnát pedig egy-egy gyümölccsel megoldom. Arra gondoltam, hogy vacsorára fehérjeshake-t fogok inni, amit edzés után fogok majd elfogyasztani, így az izmaim is épülni fognak, és a megfelelő ásványi anyagok is bekerülnek a szervezetembe. Amit pedig már most tudok, hogy az asztalom alatt mindig lesz 1-2 üveg szénsavmentes 1,5 l-es ásványvíz, hogy gondoskodjak a megfelelő folyadékbevitelről. Úgy érzem, hogy most már minden olyan könnyű lesz és tudom, hogy egy jobb időszak jön az életemben. Sosem éreztem még magam ilyen elégedettnek és ez nagyon boldoggá tesz. Sosem voltam még ilyen erős, nem is gondoltam volna, hogy ennyi mindenre képes lehetek. De tényleg bebizonyosodott: a lehetetlen nem létezik!

Hol vagy tavasz???

Sziasztok! :) Bocsánatot kérek, amiért megint ennyi ideig nem hallattam magamról, de kicsit sűrűre sikeredtek a napjaim, ám most pótolnám a hiányosságaimat. Van pár mesélnivalóm Nektek, szeretném megosztani Veletek, hogyan telt az elmúlt egy hetem. Szóval képzeljétek, múlt hét pénteken behívtak állásinterjúra egy nyomdához Budapestre, ügyfélszolgálati asszisztensi pozícióra. Bár lehet, hogy említettem. Elmentem, beszéltem az ügyvezető igazgatóval és azt mondta, hogy szimpatikus vagyok és szeretne behívni egy második körre. Nagyon örültem neki, de nem fűztem nagy reményeket hozzá, mert sokszor bizakodtam már reménytelenül és feleslegesen. A lényeg, hogy tegnap volt a második forduló és ma tudtam meg az eredményt: képzeljétek, felvettek!!! Van munkám, és kedden kezdek! Annyira örültem neki, mert így végre kicsit kiszakadok a monoton hétköznapokból, új embereket ismerek meg és pénzt is keresek, tehát tudok magamnak ruhákat venni és gondoskodni magamról! Ez nagyon jó érzéssel tölt el, mert említettem már Nektek, hogy mennyire elegem van ebből a helyzetből. Szóval már nem vagyok munkanélküli, megérte ez a sok keresgélés. :) A másik, hogy képzeljétek, voltam szombaton az egyik volt csoporttársammal buliban. Hát, elég pocsék volt, azt kell, hogy mondjam, sokkal, de sokkal jobbra számítottam... Viszont megismerkedtem egy sráccal, aki másnap rögtön írt nekem, találkozni szeretne és elég aktívan érdeklődik utánam! :) Ki tudja, mi lesz. ;) Viszont amitől megőrülök, ez az időjárás és szerintem ezzel nem vagyok egyedül!!! Milyen idő ez, kérem szépen? 5 nap múlva április, hétvégén húsvét és félméteres hó van? Tudom, hogy globális felmelegedés meg klímaváltozás meg minden környezeti tényező együttvéve okozza ezt, de ez már akkor is sok! Most már jöhetne a tavasz. Sajnos tegnapelőtt és tegnap nem volt alkalmam mozogni vagy kondiba menni, mert nem voltam itthon, de ma igyekeztem pótolni ezen kötelességeimet is, mert továbbra is az a cél, hogy 60 kg legyek még a nyár előtt. A mai program Rubint Réka dvd-je volt, 20 perc comb és 20 perc popsiformálás, hát érzem is rendesen a tagjaimban. :) De nem baj. Amitől kicsit félek, hogy a munka mellett majd kevesebb időm jut a mozgásra, de nem fogom feladni és nem akarok változtatni sem a táplálkozásomon, sem a mozgásomon, ha kell, este, munka után itthon tornázom majd. Sőt abban reménykedem, hogy így, hogy egy kevés pénz áll a házhoz, meg tudom oldani a még kiegyensúlyozottabb és egészségesebb táplálkozást. Drukkoljatok, hogy minden jól menjen, de úgy érzem, most már minden klappolni fog az életemben és minden jó lesz! :) Kitartás Nektek is!

Itt a tavasz? :S

Sziasztok! :) Szeretnék ismét írni Nektek pár sort, hogyan is telnek a napjaim, mivel töltöm az időmet, míg itthon vagyok és nincs munkám. Igen, sajnos még mindig nem találtam meg a megfelelő munkát és az sem talált meg engem, de nagyon bízom benne, hogy most már végre eljön az ideje annak is, hogy dolgozhatom és pénzt kereshetek, mert őszintén szólva nagyon frusztráló, hogy nincs egy petákom sem és nem tudom magam fenntartani, nem tudok a legkedvesebb hobbijaimnak hódolni vagy épp elmenni szépítkezni, venni magamnak egy-két új ruhadarabot, ami nagyon is rám férne. Na de elég a nyavalygásból és a panaszáradatból, ez most nem az a hely, ahol ezt le akarom írni. Inkább jó híreket osztanék meg Veletek! :) A legeslegjobb hír talán az, hogy hétfőn mérlegeltem magam. Nagyon pozitív eredményt mutatott a mérleg, azt hittem, kiugrom a bőrömből, mikor megláttam a kétjegyű számot a kijelzőn. Nem fogjátok elhinni, de kereken 69 kg-t mutatott alattam a mérleg!!! Annyira régóta próbáltam már elérni ezt az áhított célt, emlékeztek, azt tűztem ki célul, hogy a diplomaosztóig lemegyek 70 kg alá. Egy hónappal később sikerült megvalósítani. De ehhez arra volt szükség, hogy ne adjam fel, ne lankadjon a kitartásom és a lelkesedésem. Azt hiszem, már nem is beszélek feladásról. Nem hiányzik a régi életem, sokkal pozitívabb és kiegyensúlyozottabb vagyok így és nem hiányoznak a régi ételek sem. Teljes mértékben meg vagyok elégedve azokkal a finom és nem utolsó sorban egészséges ételekkel, amiket mostanában eszem. Szóval nagyon boldog voltam. Viszont a lelkemben és a fejemben kell még rendet tennem, ugyanis én még mindig nem vagyok megelégedve ezzel a kinézettel. 177 cm magas vagyok, ahogy már írtam a blog elején és ehhez a 69 kg gyakorlatilag ideális testsúlynak mondható. Viszont én még minimum 9 kg-tól szeretnék megszabadulni. Sokan azt mondják, hogy akkor már nagyon rosszul néznék ki és sovány lennék. Lehet, hogy igazuk van, de én még nem érzem úgy, hogy abba kellene hagynom. Majd meglátom, mennyit tudok még leadni, ami még nem veszélyezteti az egészségemet. Mert az a legfontosabb, ezt remélem, Ti is tudjátok! De történtek még velem nagyon jó dolgok a héten, ezeket is elmesélnem, mert hatalmas erőt ad és nagyon jól esik, szeretnélek Titeket ezzel is motiválni. Havonta járok vérvételre és általában ugyanaz az a hölgy veszi le tőlem a vért minden alkalommal. Most szerdán bementem, és így kezdte a beszélgetést a köszönésen kívül: "Fogyott sokat! Mit csinál?" A válaszom annyi volt, hogy fogyókúrázom és elmondtam, hogyan csinálom. De láttam a szemében a csodálatot vagy inkább a tiszteletet, nem is tudom, melyik szó fejezné ki a legjobban. Mondanom sem kell mennyire jól esett. Vagy például ma voltam kondiban a barátnőmmel, Évivel és éppen bőszen gyalogoltam a futópadon, amikor megkérdezte tőlem az edzőtermet vezető csajszi, hogy összesen mennyit fogytam, mióta elkezdtem a sportot és a diétát. Mondtam, hogy közel 20 kg-t. Elismeréssel adóztak és nem hitték el, hogy 69 kg vagyok, mondván, nem látszik rajtam a magasságom miatt. Nagyon jól esnek ezek a kis apróságok és úgy gondolom, az ember ezekből tud tovább merítkezni, ha néha-néha elfogyna az ereje és feladná. Sosem késő változtatni, csak akarni kell! Szóval én is továbbra járok kondiba, megfeszített tempóban, igyekszem intenzíven csinálni és a táplálkozásomra is odafigyelni, hogy egészséges és kiegyensúlyozott legyen. Arra is próbálok figyelni, hogy minél változatosabb sportokat űzzek, gondolok itt a zumbára, a kondira (a különböző gépekre), az aerobic-ra, a spinningre vagy amin most gondolkodom, hogy kipróbálom a TRX-et. :) Tudom, hogy nem létezik tökéletes ember, de én arra törekszem, hogy tökéletes legyek. De mindenekelőtt magamnak kell megfelelnem, ezt is tudom. És ezt Nektek is szem előtt kell tartanotok. Kitartással és elszántsággal sikerülni fog! Hajrá! :) Ja és átléptük az 1000-es látogatottságot, köszönöm Nektek! :)